Majláth Béla

Majláth Béla
Született	1831. június 18. Andrásfalva
Elhunyt	1900. március 23. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	szentmiklósi és óvári Pongrácz Anna (1839-1914)
Foglalkozása	történész, régész, bibliográfus, könyvtáros
Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója)
Hivatali idő 1879 – 1893
Előd	Fraknói Vilmos
Utód	Szinnyei József
A Wikimédia Commons tartalmaz Majláth Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Székhelyi Majláth Béla (Andrásfalva, 1831. június 18. – Budapest, 1900. március 23.) történész, régész, bibliográfus, Liptó vármegye alispánja, az Országos Széchényi Könyvtár őre, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az 1848-as szabadságharc honvéd hadnagya.

Életútja

Ifjúkora

A székhelyi Majláth család köznemesi ágának a sarja. Édesapja székhelyi Majláth Sándor, birtokos, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Friderika (1810–1890) volt. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte a minoritáknál.

Temesváron jogot hallgatott, amikor kitört a forradalom. Családjával Pestre menekült, majd a 113. honvédzászlóalj önkéntese lett. Tizenhét csatát harcolt végig, 1849 júniusában hadnaggyá léptették elő. Szeptember elején letartóztatták. Temesvári börtönéből november végén megszökött; 1850 folyamán Hont, Nógrád, Heves és Pest vármegyében bujkált. 1851–1852-ben nagyapja andrásfalvai házában tartózkodott.

1853-tól mérnöki tudományokat hallgatott Pesten, de tanulmányait nagyapja halála miatt nem fejezte be. 1861-ig Andrásfalván gazdálkodott, verseket írt, és megtanult franciául, németül, angolul, olaszul és a hazai szláv nyelveken.

Feleségül vette ugyanabból az édesanyja családjából való szentmiklósi és óvári Pongrácz Annát (1839–1914).

Közéleti pályafutása

1860-ban Liptó vármegye másodfőjegyzője lett. Társalgási, honvéd- és gazdasági egyleteket alapított. 1861-ben letette hivatalát, és 1867-ig ismét gazdálkodással foglalkozott. Ekkor megyei főjegyzővé, 1875-ben alispánná választották. Miután 1877-ben megbuktatták, két évre visszavonult. 1879 és 1893 között az Országos Széchényi Könyvtár őreként tevékenykedett.

1880 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és az Országos Régészeti és Embertani Társulat, valamint a bécsi és a német embertani társulat választmányi tagja volt. 1874 és 1881 között a Magyarországi Kárpát-egyesület választmányi tagja, 1877-től 1880-ig alelnöke, 1877-től liptószentmiklósi képviselője volt. Téry Ödön társaként részt vett az egyesület budapesti osztályának 1880-as létrehozásában.

1893-ban nyugalomba vonult.

Munkássága

A Magyar Könyvszemlében jelentek meg bibliográfiai dolgozatai, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáráról készített éves jelentései, valamint a Szabó Károly-féle Régi magyar könyvtárhoz tartozó könyvészeti kiegészítései. Kiadta Széchenyi István leveleit és a szőnyi béke okmánytárát. Önálló monográfiát szentelt egyik őse, Majláth István erdélyi vajda működésének.

Turisztikai tárgyú és Liptó vármegyét ismertető írásai a Magyarországi Kárpát-egyesület évkönyveiben láttak napvilágot.

Emlékezete

A Poprádi-tó mellett két menedékház viseli nevét.

Főbb művei

• Liptó megye közigazgatási szervezete (Pest, 1870)
• Liptó megye népszámlálási eredményei (Pest, 1871)
• Két románkori kerekegyháznak nyoma Győrmegyében (Pest, 1871)
• Liptó megye szervezete és területi felosztása 1872. évben (Pest, 1872)
• Tanulmányok az ember eredetének történelméből (Budapest, 1873)
• Liptó megye földtani térképe (Budapest, 1873)
• Egyiptomi cultus-maradványok a hazai leletek között (Budapest, 1875)
• Liptó megye őstermelése, adó, ipar és kereskedelmi viszonyai (Budapest, 1877)
• Barbárkori védrendszer nyomai Liptómegyében (1878)
• Adatok a helynevek történetéhez (Budapest, 1882)
• Forgách Ádám és Bathory Sófia ékszereinek történetéből (Budapest, 1882)
• A hajdúk kibékítési kísérlete Inanchon 1607-ben (Budapest, 1882)
• A felső vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683 (Budapest, 1883)
• Telegdy Miklós mester magyar kathechismusa 1562-ből (Budapest, 1884)
• Az 1642. szőnyi békekötés története (Budapest, 1885)
• A szőnyi béke okmánytára (Budapest, 1885)
• A történelmi kiállítás Kalauza (Budapest, 1886)
• Budapest történetének irodalma 1493–1700-ig (Budapest, 1886)
• A sorsvető könyvek és egy magyar Fortuna a XVI. századból (Budapest, 1888)
• Széchenyi István gróf munkái III., IV., VI. Széchenyi István gróf levelei (Budapest, 1889–1891)
• Maylád István életrajza (Budapest, 1889)
• Oklevelek Maylád István történetéhez (Budapest, 1891)
• Liptó megye törzsökös családjai 1526-ig I. (Budapest, 1891)

Források

• Életrajza a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség honlapján
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 827. o.
• Majláth Béla 1831–1900. Magyar Könyvszemle, 1900. 2. sz. 220. o.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest, 1902, Hornyánszky. 368–374. o.