Ugrás a tartalomhoz

Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 20., 23:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 20.) ezen a változaton alapul.
Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája
MottóNem! Nem! Soha!
(nem hivatalos)
Alapítva1918. novembere
Megszűnt1920-as évek közepe
Típuspolitikai
Tevékenységpolitikai propaganda
SzékhelyBudapest
Utolsó vezetőjeUrmánczy Nándor

A Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, vagy rövidebben (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) az első világháború végén a Károlyi Mihály-kormány segítségével alakult országos politikai propagandaszervezet volt, ami a történelmi Magyarország területi egységének megóvását tűzte zászlajára.

Története

Az első világháború végén, 1918 novemberében alakult Budapesten a béketárgyalásokkal kapcsolatban, a magyar tárgyalódelegáció tudományos támogatására. Életre hívói Karafiáth Jenő, Cholnoky Jenő, Kelemen Kornél, Lázár Andor, Lázár Ferenc, Milotay István és Pethő Sándor voltak, első elnöke pedig lóczi Lóczy Lajos lett. A Liga jeles tagjai között említésre méltó dr. Persay Ferenc (1854-1937), Bars vármegye alispánja, aki igen tevékeny szerepet töltött be az irredentista világon.[1]

Irredenta szobrok és Ereklyés Országzászló. Balról jobbra „Kelet” (Csaba vezér), „Észak” (Hungária), „Dél” (Délvidék), „Nyugat” (Hadúr), középen az Ereklyés Országzászló

Buza Barna, a Károlyi Mihály-kormány ideiglenes igazságügy-minisztere kétmillió koronával segítette az állam részéről a szervezet megalapítását, amit a Magyar Földrajzi Társaság is támogatott. A Magyarországi Tanácsköztársaság során betiltották és feloszlatták, de annak bukását követően 1919 augusztusában gyakorlatilag azonnal újjáalakult. Onnantól kezdve országosan szervezett tüntetéseket és tömeggyűléseket a béketárgyalások ellen.

A Liga létrehozta nemzetiségi bizottságát. Ebben az országos vezetés részéről Okolicsányi László ügyvezető alelnök, Szontagh Tamás alelnök, Krisztics Sándor főtitkár, valamint a propaganda-bizottság elnöke és titkára, Gálocsy Árpád és Kálmán Károly, a „rész-ligák" képviseletében Dingha Béla a Felvidéki Liga, Thirring Gusztáv a Nyugatmagyarországi Liga elnöke játszott fontosabb szerepet, továbbá Eöttevényi Olivér (1917-ben Krassó-Szörény vármegye főispánja), Dessewffy István (Sáros vármegye volt aljegyzője), Persay Ferenc (Bars vármegye volt tiszti főügyésze), Okolicsányi Zoltán budapesti ügyvéd, választmányi tagok.[2]


Miután 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, a Védő Ligák Szövetségével közösen pályázatot írtak ki a magyarság aktuális életérzését kifejező rövid imádságra, illetve jelmondatra. Ezen pályázat győztese lett a Magyar Hiszekegy, illetve a „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország” frázis. A szervezet még 1920-ban irredenta bélyegsorozatot adatott ki, illetve a saját országos gyűjtéséből összejött pénzből csináltatta és állíttatta fel 1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren (a jelenlegi rózsaágyás helyén) az úgynevezett irredenta szobrokat, azaz az egyes elcsatolt részeket (Észak, Dél, Kelet és Nyugat) egy-egy szoborral jelképező szoborcsoportot. Az Irredenta szobrokat az akkori jelentős szobrászművészek készítették el: „Kelet” (Csaba vezér), Pásztor János szobrászművész alkotása; „Észak” (Hungária), Kisfaludi Strobl Zsigmond műve; „Dél” (Délvidék), Szentgyörgyi István alkotása; és „Nyugat” (Hadúr), Sidló Ferenc szobrászművész érdeme.[3] Ezeket 1946-ban elbontották, hogy a közvetlenül mellette felállított és máig látható szovjet hősi emlékmű látványát ne zavarják.

A Területvédő Liga „találta meg” és használta fel saját propagandacéljaira József Attila 1922-ben írt Nem, nem, soha! című versét, aminek kissé módosított címe, a Nem! Nem! Soha! aztán rövid úton a liga (nem hivatalos) országos jelszavává vált.

A területvédők elnöke Lóczy Lajos lemondását követően gróf Teleki Pál, majd Urmánczy Nándor lett, mígnem az 1920-as évek közepén a központosítás és az átszervezések jegyében be nem olvasztották a Magyar Nemzeti Szövetségbe.

A Védőligák Szövetsége, az Erdélyi Magyar Szövetség és a Délvidéki Liga Urmánczy Nándor, Király Aladár, Sándor László, Ilosvay Gusztáv és Persay Ferenc vezetésével politikai pártot is alapított.[4] A Honvédelmi Párt hivatalosan 1921. szeptember 16-án alakult meg; elnöke Urmánczy Nándor, korelnöke Persay Ferenc lett.[5]

Kiadványaik

Idegen nyelveken

  • Altenburger Gyula:[6] Hungary before, during and after the great war. Bp, 1919 Online
  • Apponyi Albert: The American peace and Hungary. Bp, 1919 Online
  • Pivány Jenő: The case of Hungary in the light of statements of British and American statesmen and authors. Bp, 1919. Online
  • Pro Hungaria. Bp, 1919 Online
  • Pröhle Vilmos: La vérité sur la Hongrie et sur la politique magyare. Bp, 1919 Online
  • Tolnay Kornél: Hungarian railways and territorial integrity. Bp, 1919 Online
  • Truth about Hungary. Extracts from the papers of R. Townson /and others/. Bp, 1919 Online
  • Viczián Ede:[7] Waterways, hydraulic powers and territorial integrity of Hungary. Bp, 1919 Online
  • Wlassics Gyula: The territorial integrity of Hungary and the league of nations. Bp, 1919 Online

Magyarul

  • Révai Mór János: Egy magyar ember nyílt levele Wilson elnök úrhoz Magyarország integritásáról; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1918
  • Gesztesi Gyula: Magyarország integritása és az entente; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1919
  • Végvári [Végvári Sándor]: Segítsetek! Hangok a végekről. 1918–1919; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1919
  • Jancsó Benedek: Defensio nationis Hungaricae. Fellebbezés az emberiség elfogulatlanul gondolkozó tudományos közvéleményének ítélőszékéhez; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1920
  • Lechner Jenő: Az elszakításra ítélt Magyarország; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1920
  • Domanovszky Sándor: A magyar kérdés történeti szempontból tekintve; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp.,1920
  • Révai Mór János: Magyarország integritása és a wilsoni elvek; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1920
  • Miért kell nekünk Nagy-Magyarország? Buzás István és Hörcsög János beszélgetései; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1920
  • Haller János: Nem!; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1920 (Vezérfonal iskolák részére)

Jegyzetek

  1. ↑ ESZTERGOM XXV. évfolyam 19201920-05-15 / 111. szám
  2. ↑ Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBANTilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában
  3. ↑ budapestcity.org Irredenta szobrok. [2011. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  4. ↑ Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.1921-07-16 / 29. szám
  5. ↑ Budapesti Hírlap, 1921. október(41. évfolyam, 218–244. szám)1921-10-18 / 232. szám
  6. ↑ biztosítási matematikus, 1866-1945
  7. ↑ mérnök, 1872-1931

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_Területi_Épségének_Védelmi_Ligája&oldid=23798689”