Lamosfalva
Lamosfalva (Lipovec) | |
Lamosfalva látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Turócszentmártoni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1395 |
Polgármester | Jozef Mada |
Irányítószám | 038 61 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | MT |
Népesség | |
Teljes népesség | 899 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 73 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 400 m |
Terület | 12,75 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Lamosfalva weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lamosfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lamosfalva (1899-ig Lipócz, szlovákul Lipovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 3 km-re északra a Kis-Fátra déli lábánál a Vág jobb partján fekszik. Határának legnagyobb részét erdő borítja.
Története
1374-ben I. Lajos király Zólyomlipcse várában kelt oklevelében említik először, bár a falu valószínűleg már a 13. század közepén is létezett. Magyar nevét egy 15. századi személynévből kapta. 1431-ben egy birtokvita kapcsán Lamos néven említik. 1437-ben a turócszentmártoni nemesi gyűlésen Luxemburgi Zsigmond király Héderváry Lőrinc útján megerősíti az itteni nemeseket jogaikban, ekkor "Lypowcz" alakban említik. Egyházilag Szucsány filiája volt. 1570 körül lakói reformátusok lettek. 1600-ban a Lamos család nemesi címert kapott. A községet gyakran fenyegették a Vág folyó árvizei. Nagyobb árvizeket szenvedett el 1557-ben. 1593-ban, 1697-ben és 1811-ben. A legnagyobb árvizet 1813 augusztusában szenvedte el. 1785-ben 40 házában 202 lakos élt, közülük 90 nemes. 1828-ban 30 háza volt 152 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel, szénégetéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Lipovecz. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai Lipówszky és Lamos Uraságok, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Szucsánhoz 1/2 mértföldnyire, és annak filiája, a’ hegyeknek északi részeiben láttanak bányáknak nyomai, nem régen 526pedig újjat találtak fel Vág vize partyánál, mellyet a’ nemesebb értzekhez való jó reménységgel munkálnak: ezen hegyeken sok ketskéket legeltetnek a’ Liptócziak, határja középszerű."[2]
Fényes Elek szerint "Lipócz, tót falu, Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján, hol az egy szigetet formál. Lakja 16 kath. 136 evang. Erdeje roppant; juhai számosak. F. u. többen. Ut. p. Rudnó."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. 1944. szeptember 5-én a német megszállók felégették, a háború után épült újjá. 1949 és 1955 között Turócszentmártonhoz tartozott.
Népessége
1880-ban 355 lakosából 342 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 354 lakosából 349 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.
1930-ban 394 lakosából 391 csehszlovák és 1 magyar volt.
1991-ben 656 lakosából 636 szlovák és 3 magyar volt.
2001-ben 784 lakosából 755 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 932 lakosából 866 szlovák, 13 cseh, 3-3 lengyel és morva, 1-1 magyar és orosz, 3 egyéb és 42 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
-
A falu 1944-es felégetésének emlékműve
- A falu a környező hegyekbe vezető turistautak kedvelt kiindulópontja.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.