Lamosfalva
| Lamosfalva (Lipovec) | |||
| Lamosfalva látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turócszentmártoni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1395 | ||
| Polgármester | Jozef Mada | ||
| Irányítószám | 038 61 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 912 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 400 m | ||
| Terület | 12,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Lamosfalva weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lamosfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lamosfalva (1899-ig Lipócz, szlovákul Lipovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 3 km-re északra, a Kis-Fátra déli lábánál, a Vág jobb partján fekszik. Határának legnagyobb részét erdő borítja.
Története
[szerkesztés]1374-ben I. Lajos király Zólyomlipcse várában kelt oklevelében említik először, bár a falu valószínűleg már a 13. század közepén is létezett. Magyar nevét egy 15. századi személynévből kapta. 1431-ben egy birtokvita kapcsán „Lamos” néven említik. 1437-ben a turócszentmártoni nemesi gyűlésen Luxemburgi Zsigmond király Héderváry Lőrinc útján megerősíti az itteni nemeseket jogaikban, ekkor „Lypowcz” alakban említik. A községet gyakran fenyegették a Vág folyó árvizei. Nagyobb árvizet szenvedett el 1557-ben. Egyházilag Szucsány filiája volt. 1570 körül lakói reformátusok lettek. 1593-ban ismét nagyobb árvíz pusztította. 1600-ban a Lamos család nemesi címert kapott. Árvíztől szenvedett 1697-ben is. 1785-ben 40 házában 202 lakos élt, közülük 90 nemes.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Lipovecz. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai Lipówszky és Lamos Uraságok, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Szucsánhoz 1/2 mértföldnyire, és annak filiája, a’ hegyeknek északi részeiben láttanak bányáknak nyomai, nem régen pedig újjat találtak fel Vág vize partyánál, mellyet a’ nemesebb értzekhez való jó reménységgel munkálnak: ezen hegyeken sok ketskéket legeltetnek a’ Liptócziak, határja középszerű.”[2]
Árvíz pusztította 1811-ben is. A legnagyobb árvizet 1813 augusztusában szenvedte el. 1828-ban 30 háza volt 152 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel, szénégetéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipócz, tót falu, Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján, hol az egy szigetet formál. Lakja 16 kath. 136 evang. Erdeje roppant; juhai számosak. F. u. többen. Ut. p. Rudnó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
1944. szeptember 5-én a német megszállók felégették, a háború után épült újjá. 1949 és 1955 között Turócszentmártonhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 672 | 844 | 948 | 912 |
| Különbség | +25,59 % | +12,32 % | -3,79 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 921 | 912 |
| Eltérés | -0,97 % |
1880-ban 355 lakosából 342 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 354-en lakták, ebből 349 szlovák és 3 magyar anyanyelvű.
1930-ban 394 lakosából 391 csehszlovák és 1 magyar volt.
1991-ben 656-an lakták, ebből 636 szlovák és 3 magyar.
2001-ben 784-en lakták, ebből 755 szlovák és 2 magyar.
2011-ben 932-en lakták: 866 szlovák, 13 cseh, 3-3 lengyel és morva, 1-1 magyar és orosz, 3 egyéb, továbbá 42 ismeretlen nemzetiségű.
Nevezetességei
[szerkesztés]-
A falu 1944-es felégetésének emlékműve
- A falu a környező hegyekbe vezető turistautak kedvelt kiindulópontja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

