Kostyán
| Kostyán (Košťany nad Turcom) | |
 | |
| Kostyán látképe háttérben a Kis-Fátrával | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1323 |
| Polgármester | Marián Bunganič |
| Irányítószám | 038 41 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | MT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1336 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 181 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 415 m |
| Terület | 6,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 18° 54′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 18° 54′ 18″ | |
| Kostyán weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kostyán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kostyán (szlovákul Košťany nad Turcom) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Turócszentmártontól 7 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
1323-ban „villa Coschan” alakban említik először. 1360-ban „Castyan”, 1456-ban „Koschan” néven találjuk. Története során különböző nemesi családok birtoka volt. 1478-tól a necpáli Justh család birtokolta. 1534-ben „Kosthyan”, 1553-ban „Kosczany”, 1564-ben „Kostyan” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 18. században a Ruttkai család tulajdonában állt. 1785-ben 55 házában 402 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSTVÁN. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai többen evangelikusok, fekszik Sz. Péternek szomszédságában, mellynek filiája, S. Mártontól 1/2 mértföldnyire, nap nyugotra a’ falu végén látszik valamelly nagy épűletnek maradvánnya, földgye jó, réttyei kétszer használtatnak, fája elég Neczpál erdeiből; legelője is elég van, piatzozása mosóczon, és Sz. Mártonban.”[2]
A 19. században a Beniczky és Jesensky családok birtoka. 1828-ban 55 háza volt 475 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, szövéssel foglalkoztak. A falut egykor gyógyolaj árusok lakták, akik szerte Európában árulták termékeiket. 1848-tól, a jobbágyfelszabadítás után kézművességgel, kereskedelemmel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosztyán, Thurócz m. tót falu, a Thurócz vize mellett, ut. p. Zsámbokréthez 1 fertálynyira. Számlál 83 kath., 362 evang., 30 zsidó lak. Földe termékeny, rétje s legelője, és jó vizimalma van. F. u. többen.”[3]
Tűzoltó egyesülete 1885-ben alakult. 1887. június 27-én egy tűzvészben 17 lakóház és 24 gazdasági épület égett le a községben. Iskoláját 1904-ben építették. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 488-an lakták, ebből 439 szlovák, 36 magyar, 11 német és 2 egyéb anyanyelvű.
2001-ben 1084 lakosából 1062 szlovák volt.
2011-ben 1161 lakosából 1084 szlovák volt.
2021-ben 1336 lakosából 1266 (+1) szlovák, 2 (+1) magyar, 2 (+1) cigány, 1 (+1) ruszin, 13 (+1) egyéb és 52 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek[szerkesztés]
- Innét származott Ivan Zbíňovský entomológus, utazó.
- Itt született 1827-ben Samuel Šípka nemzetébresztő, memorandista, újságíró.
- Itt született 1882-ben Ján Párička rózsahegyi nyomdász, kiadó.
- Itt született 1906-ban Andrej Polonec szlovák néprajzkutató, muzeológus, középiskolai tanár.
Nevezetességei[szerkesztés]
-
-
A kastély -
Szlovák nemzeti felkelés emléktáblája -
Kostyán - községháza
- Kastélya a 18. század második felében épült rokokó-klasszicista stílusban.
- A községben a 19. századi népi építészet számos szép példája látható.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. június 23.)
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
