Nolcsó
| Nolcsó (Nolčovo) | |
 | |
| Nolcsó látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Polgármester | Vladimír Mihalik |
| Irányítószám | 038 54 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 43 |
| Forgalmi rendszám | MT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 255 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 408 m |
| Terület | 15,0178 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 04′ 40″ | |
| Nolcsó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nolcsó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nolcsó (szlovákul Nolčovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Turócszentmártontól 13 km-re északkeletre, a Vág bal partján fekszik, a Nagy- és Kis-Fátra által övezve. Legmagasabb pontja a Klak csúcs (1395 m). A községben fennmaradt a juhtenyésztés, amelyet a Felvidéken az első világháború után nagyrészt kiirtottak. A község kellemes lehetőséget nyújt a környező hegyekbe túrázásra (köztük az 1061 m-es Magurára is), de van itt vadászati és halászati lehetőség is.
A község neve és címere[szerkesztés]
A község címere utal rá, hogy a község mezőgazdasági jellegű volt. Vörös alapon arany szemcsék láthatóak, és az eke két része: a kormánylemez és a csoroszlya. A község nevét Nolcsa földesúrról kaphatta, de egyes elméletek a magyar nyolcból vagy a szláv ovca (juh) szóból kaphatta (ovčovo alakból).
Története[szerkesztés]
Területén már a bronzkorban éltek emberek, Hradisko nevű határrészén erődített bronzkori település állt.
A község első említése „Nyolchio” néven 1489-ből származik. 1610-től fontos kereskedelmi út haladt át a községen, majd 1677-től fontos posta megállót létesítettek itt lóváltó állomással. 1715-ben 18 adózó háztartása volt. 1722-ig vámot is szedtek itt. A Nyári család szucsányi uradalmához tartozott. 1785-ben 41 házában 319 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NOLCSO. Nolcsowo. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Nyári Uraság, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Turánnak szomszédságában, és annak filiája, postája is vagyon, határja középszerű; réttye, legelője hasznos, fája elég, Vág vizén keresetre módgyok van.”[2]
A 19. századtól Eszterházy birtokká vált. 1828-ban 36 háza és 309 lakosa volt, lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nolcsó, tót falu, Thurócz vmegyében, a Tátra hegye alatt a Rosenbergre vivő országutban. Számlál 27 kath., 279 evang., 3 zsidó lak. Van egy postahivatala, szép fenyves erdeje, jó legelője, s a Tátra nagy hegye alatt egy barlangja. F. u. gr. Nyáry.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
1944-ben a község bekapcsolódott a szlovák nemzeti felkelésbe.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 380 lakosából 361 szlovák volt.
2001-ben 271 lakosából 267 (98,52%) szlovák volt.
2011-ben 245 lakosából 239 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
