Ugrás a tartalomhoz

Turócbeszterce

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turócbeszterce (Bystrička)
Turócbeszterce - községháza
Turócbeszterce - községháza
Turócbeszterce zászlaja
Turócbeszterce zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1258
PolgármesterZdenka Maršalová
Irányítószám038 04
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség1476 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság449 m
Terület19,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 58″, k. h. 18° 52′ 42″49.049444°N 18.878333°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 58″, k. h. 18° 52′ 42″49.049444°N 18.878333°E
Turócbeszterce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócbeszterce témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócbeszterce (1899-ig Bisztricska, szlovákul Bystrička) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Turócszentmártontól 3 km-re délnyugatra.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 9. századtól település volt itt, mely kovácsaival, fazekasaival a környék kézművesiparának centrumává fejlődött.

A falu neve 1258-ban „villa Bistricha” alakban tűnik fel először a forrásokban, szomszédos településként „Besterce” néven. A falu keletkezését történészek 1284 előttre datálják. 1309-ben szerepel abban az okiratban, amelyben a mai Draskócvölgye helyén egykor volt Jordán nevű területről rendelkeznek. Középkori templomát Szent Péter tiszteletére szentelték. 1324-ig királyi birtok, ettől kezdve azonban már nemesi tulajdon. Első ismert birtokosa Beke fia János, majd részben a középkor végéig a nagyselmeci uradalom része, különböző nemesi családok birtoka. A 15. század végén Blatnica várának tartozéka. A mohácsi csatát megelőzően Tomka László szerzi meg Folkus Péter itteni birtokát. Később részben a Beniczky család tulajdona, a falu más részén a Lehoczky család szerez birtokot, s a 20. századig lényegében nem változnak birtokosai. A 16. században lakói reformátusok lettek. 1630-ban a Tomka családnak egy, a Lehoczkyaknak két kúriájuk állt a faluban. 1715-ben 23 háztartás volt a településen, 1785-ben 99 házában 659 lakost írtak össze.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRITSKA. Tót falu Turocz Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Kis Szoczócznak szomszédságában, mellynek filiája, hajdan Bisztriczei János birtoka volt, a’ mint KÁROLY Királynak diplómája mutatya; szántó földgyei, ’s legelője is jó, hasonló nevű patak mossa határját, hegyein egy nagy tó van, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője elég, piatzozása Szent Mártonon, és Mosóczon, fája tűzre szabad; első Osztálybéli.”[2]

1828-ban 82 házban 842 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztricska, tót falu, Thurócz vármegyében, közel a Thurócz vizéhez, Sz.-Mártontól dél nyugotra 1/2 órányira. Számlál 215 kath., 570 evang., 24 zsidó lak. Rétje legelője igen jó; erdeje nagy, patakján számos liszt- és fürészmalmokkal bir. Lakosai olajjal kereskednek; hegyén egy tavat szemlélhetni. F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 635-en lakták, ebből 631 szlovák, 2-2 magyar és német.

2001-ben 1262 lakosából 1229 szlovák volt.

2011-ben 1413 lakosából 1353 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Bystrička
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócbeszterce témájú médiaállományokat.