Sutó
| Sutó (Šútovo) | |||
 | |||
| Sutó - utcarészlet | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turócszentmártoni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1403 | ||
| Polgármester | Ľubomír Maďari | ||
| Irányítószám | 038 54 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 509 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 448 m | ||
| Terület | 16,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 09′ 04″, k. h. 19° 04′ 58″49.151006°N 19.082650°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 04″, k. h. 19° 04′ 58″49.151006°N 19.082650°E | |||
| Sutó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sutó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sutó (szlovákul Šútovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 15 km-re északkeletre, a Vág jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra települése állt.
Sutót 1403-ban „Suto” néven említik először, a szklabinyai uradalom része volt. A 20. századig a Révay család birtoka. 1620-ban 14 adózó portája volt. 1715-ben 16, 1720-ban 32 adózót számoltak itt. 1720-ban említik a falu malmát is. 1785-ben 53 házában 320 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SUTO. Csutova. Tót falu Turúcz Várm. földes Ura Gr. Révay Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Turánnak szomszédságában, mellynek filiája; a’ kis Tátra alatt van egy Kocziskala nevezetű nagy kőszikla, mellyben jó nagyságú üreg van; a’ kik benne kintseket keresnek, üres kézzel kéntelenek viszsza menni belőle; határja sovány, de legelője kivált a’ ketskéknek hasznos.”[2]
1828-ban 61 háza volt 337 lakossal, akik földműveléssel, erdei- és vasmunkákkal, kosárfonással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Suttó (Sutova), tót falu, Thurócz vgyében, a Vágh vize jobb partján, melly itten lép be a megyébe: 33 kathol., 291 evang., 13 zsidó lak. – Földje sovány, de erdeje szép, legelője pedig igen jó. F. u. a Révay csal. Ut. p. Nolcsó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 509 | 505 | 513 | 509 |
| Különbség | -0,78 % | +1,58 % | -0,77 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 506 | 509 |
| Eltérés | +0,59 % |
1910-ben 476, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 518 lakosából 514 szlovák volt.
2011-ben 521 lakosából 508 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]-
Sutó - Községháza
- A falu határában található a Sutói-vízesés (Šútovský vodopád)
- Sutói epigenezis természetvédelmi terület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- E-obce.sk Archiválva 2008. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Sutó Szlovákia térképén
- Tourist-channel.sk
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
