Sutó

	Sutó (Šútovo)
	Sutó - utcarészlet
; Sutó címere	; Sutó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	község
Első írásos említés	1403
Polgármester	Ľubomír Maďari
Irányítószám	038 54
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	MT
	Népesség
Teljes népesség	509 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	31 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	448 m
Terület	16,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 09′ 04″, k. h. 19° 04′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 04″, k. h. 19° 04′ 58″
	Sutó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sutó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sutó (szlovákul Šútovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmártontól 15 km-re északkeletre, a Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra települése állt.

Sutót 1403-ban „Suto” néven említik először, a szklabinyai uradalom része volt. A 20. századig a Révay család birtoka. 1620-ban 14 adózó portája volt. 1715-ben 16, 1720-ban 32 adózót számoltak itt. 1720-ban említik a falu malmát is. 1785-ben 53 házában 320 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SUTO. Csutova. Tót falu Turúcz Várm. földes Ura Gr. Révay Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Turánnak szomszédságában, mellynek filiája; a’ kis Tátra alatt van egy Kocziskala nevezetű nagy kőszikla, mellyben jó nagyságú üreg van; a’ kik benne kintseket keresnek, üres kézzel kéntelenek viszsza menni belőle; határja sovány, de legelője kivált a’ ketskéknek hasznos.”^[2]

1828-ban 61 háza volt 337 lakossal, akik földműveléssel, erdei- és vasmunkákkal, kosárfonással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Suttó (Sutova), tót falu, Thurócz vgyében, a Vágh vize jobb partján, melly itten lép be a megyébe: 33 kathol., 291 evang., 13 zsidó lak. – Földje sovány, de erdeje szép, legelője pedig igen jó. F. u. a Révay csal. Ut. p. Nolcsó.”^[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.