Vágratkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vágratkó (Ratkovo)
Községháza
Községháza
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Turisztikai régióTuróc
Rang község
Első írásos említés 1489
Polgármester Rastislav Frkáň
Irányítószám 038 54
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség186 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség200 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság452 m
Terület0,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágratkó (Szlovákia)
Vágratkó
Vágratkó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 07″, k. h. 19° 05′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 07″, k. h. 19° 05′ 10″
Vágratkó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágratkó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágratkó (1899-ig Rattkó, szlovákul Ratkovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmártontól 13 km-re északkeletre, a Vág jobb partján, a Vágon létrehozott Kerpelényi-víztározó nyugati oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén a történelem előtti időben a puhói kultúra települése állt. A mai települést valószínűleg a 13. században alapították, 1489-ben "Rathkow" alakban említik először. Neve a szláv Radko személynévből származik. A falu első ismert birtokosa az a Ratkói Mátyás volt, aki a birtokot katonai solgálataiért kapta Hunyadi Mátyástól. A Révay család birtoka volt. 1620-ban 3 háztartása volt. 1785-ben 14 házában 88 lakos élt. 1828-ban 15 háza és 92 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " RATKÓ. Ratkovo. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Ura Révay Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Turánhoz fél órányira, Vágvize mellett. Itten készűl mostan az újj országút, Fátra-hegyén által, Árva, és Liptó Vármegyékbe; földgye jó, legelője elég, réttye nints, fája van mind a’ kétféle, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Ratkó, tót falu, Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján: 92 ev. lak. Nagy erdő; sok legelő és juh. F. u. Révai család. Ut. p. Nolcsó."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

1953-ban adták át a falu mellett a Kerpelényi-víztározót.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 132, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 193 szlovák lakosa volt.

2011-ben 182 lakosából 179 szlovák volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]