Vágratkó
| Vágratkó (Ratkovo) | |||
| Községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turócszentmártoni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1489 | ||
| Polgármester | Rastislav Frkáň | ||
| Irányítószám | 038 54 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 213 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 200 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 452 m | ||
| Terület | 0,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Vágratkó weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágratkó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vágratkó (1899-ig Rattkó, szlovákul Ratkovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 13 km-re északkeletre, a Vág jobb partján, a Vágon létrehozott Kerpelényi-víztározó nyugati oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén a történelem előtti időben a puhói kultúra települése állt.
A mai települést valószínűleg a 13. században alapították, 1489-ben „Rathkow” alakban említik először. Neve a szláv Radko személynévből származik. A falu első ismert birtokosa az a Ratkói Mátyás volt, aki a birtokot katonai szolgálataiért kapta Hunyadi Mátyástól. A Révay család birtokában állt. 1620-ban 3 háztartása volt. 1785-ben 14 házában 88 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RATKÓ. Ratkovo. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Ura Révay Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Turánhoz fél órányira, Vágvize mellett. Itten készűl mostan az újj országút, Fátra-hegyén által, Árva, és Liptó Vármegyékbe; földgye jó, legelője elég, réttye nints, fája van mind a’ kétféle, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 15 háza és 92 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ratkó, tót falu, Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján: 92 ev. lak. Nagy erdő; sok legelő és juh. F. u. Révai család. Ut. p. Nolcsó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
1953-ban adták át a falu mellett a Kerpelényi-víztározót.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 175 | 187 | 181 | 213 |
| Különbség | +6,85 % | -3,20 % | +17,67 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 212 | 213 |
| Eltérés | +0,47 % |
1910-ben 132, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 193 szlovák lakosa volt.
2011-ben 182 lakosából 179 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (szlovákul)
- E-obce.sk Archiválva 2009. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Vágratkó Szlovákia térképén
- Tourist-channel.sk

