Vágratkó
Vágratkó (Ratkovo) | |
Községháza | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Turócszentmártoni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1489 |
Polgármester | Rastislav Frkáň |
Irányítószám | 038 54 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | MT |
Népesség | |
Teljes népesség | 194 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 200 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 452 m |
Terület | 0,91 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 08′ 07″, k. h. 19° 05′ 09″49.135200°N 19.085900°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 07″, k. h. 19° 05′ 09″49.135200°N 19.085900°E | |
Vágratkó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágratkó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Vágratkó (1899-ig Rattkó, szlovákul Ratkovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 13 km-re északkeletre, a Vág jobb partján, a Vágon létrehozott Kerpelényi-víztározó nyugati oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén a történelem előtti időben a puhói kultúra települése állt.
A mai települést valószínűleg a 13. században alapították, 1489-ben „Rathkow” alakban említik először. Neve a szláv Radko személynévből származik. A falu első ismert birtokosa az a Ratkói Mátyás volt, aki a birtokot katonai szolgálataiért kapta Hunyadi Mátyástól. A Révay család birtokában állt. 1620-ban 3 háztartása volt. 1785-ben 14 házában 88 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RATKÓ. Ratkovo. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Ura Révay Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Turánhoz fél órányira, Vágvize mellett. Itten készűl mostan az újj országút, Fátra-hegyén által, Árva, és Liptó Vármegyékbe; földgye jó, legelője elég, réttye nints, fája van mind a’ kétféle, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 15 háza és 92 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ratkó, tót falu, Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján: 92 ev. lak. Nagy erdő; sok legelő és juh. F. u. Révai család. Ut. p. Nolcsó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
1953-ban adták át a falu mellett a Kerpelényi-víztározót.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 132, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 193 szlovák lakosa volt.
2011-ben 182 lakosából 179 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.