Tarnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tarnó (Trnovo)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Turisztikai régióTuróc
Rang község
Első írásos említés 1256
Polgármester Ján Lukáč
Irányítószám 038 41
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség279 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság457 m
Terület7,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarnó (Szlovákia)
Tarnó
Tarnó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 18° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 18° 51′ 30″
Tarnó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarnó (szlovákul Trnovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmártontól 10 km-re délnyugatra a Turóc bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1256-ban IV. Béla adománylevelében "Tarnouch" alakban említik először. 1262-ben "Tarnouc", 1267-ben "Turnouk", 1381-ben "Tarnouch", 1456-ban "Tarnocz", 1573-ban "Trnov", 1578-ban "Tarnoucz alias Trnow", 1598-ban "Tharnow", 1601-ben "Trnow" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1578-tól a zniói uradalom része, majd a 18. századtól több nemesi család birtoka. 1360-tól említik a források a helyi nemes családot a Tarnóiakat. A család leghíresebb tagja 1517-ben II. Lajos király kamarása Tarnói János, aki sok más főúrral együtt a mohácsi csatában esett el. 1785-ben 62 házában 284 lakos élt. 1828-ban 57 háza és 411 lakosa volt. Lakói a mezőgazdaság mellett főként erdei munkákkal foglalkoztak. Híres szűcsmesterek voltak.

Vályi András szerint " TÁRNO. Ternovo. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Szent Péterhez nem meszsze, mellynek filiája; határjában vannak a’ helyekben értz erek, mellyek már régen mívelésben nintsenek; szép gyümöltsösei is vagynak."[2]

Fényes Elek szerint " Tarnó, tót falu, Thurócz vmegyében, Trencsén vmegye szélén fekvő hegyek közt. Számlál 122 kathol., 285 evang., 4 zsidó lak. Földje sovány, de erdeje szép; legelője elég; gyümölcse pedig sok. F. u. többen."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 292 túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 210 lakosából 209 szlovák volt.

2011-ben 253 lakosából 245 szlovák volt.


Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]