Lakárd

	Lakárd (Lekárovce)
	; Lakárd címere
	; Lakárd címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Szobránci
Rang	község
Első írásos említés	1365
Polgármester	Milan Örmezey
Irányítószám	072 54
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	SO
	Népesség
Teljes népesség	870 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1370 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	107 m
Terület	0,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 19″48.602778°N 22.155278°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 19″48.602778°N 22.155278°E
	Lakárd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lakárd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Lakárd (szlovákul: Lekárovce) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Nagykapostól 12 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett, az Ung két partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a kőkorban, a bronzkorban és a vaskorban is éltek már emberek.

A falut 1401-ben „Lekardhaza” néven említik először. A későbbiek során 1404-ben „Lakarch”, majd 1427-ben „Lakardfalva” néven találjuk és ekkor 16 portája volt. A középkorban királyi birtokként Ung várának uradalmához tartozott. 1437-ben „Lakar”, 1451-ben „Lakard”, 1469-ben „Lekár”, 1499-ben „Lakard”, 1504-ben pedig „Lakaarth” a neve. A 16. században a Drugeth család birtoka, a nevickei uradalom része. 1588-ban 31 háztartás található a faluban, ebből 15 zsellérház volt. 1599-ben „Lakarth” néven említik az írott források. Később a Csákyak birtoka, majd a 18. században részben az ungvári uradalom része, részben a Leleszi prépostság birtoka.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „LAKART. Orosz falu Ungvár Várm. az Ungvári Uradalomban, lakosai többen ó hitűek, fekszik Jenke, és Őrnek szomszédságokban, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék, el adásra módgyok van.”^[2]

1828-ban 143 házában 948 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lakárt, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: Ungvárhoz nyugotra 1 1/2 mfldnyire: 289 r. 553 g. kath., 5 zsidó lak. g. kath. paroch. templom. F. u. kamara.”^[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, utána az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 1490, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1047 lakosa volt.

2011-ben 959 lakosából 940 szlovák.

Nevezetességei

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1784-ben épült a korábbi, 1774-ben lebontott templom helyén. 1834-ben egy földrengés súlyosan megrongálta, utoljára 1901-ben, egy tűzvész után építették újjá.
A plébánia 1863-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]