Károlyi Tibor (politikus)
| Károlyi Tibor | |
 | |
| Született | 1843. szeptember 26.[1] Pozsony |
| Elhunyt | 1904. április 5. (60 évesen)[1] Abbázia |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Degenfeld-Schonburg Emma Zsuzsanna (1868. június 9. – nem ismert)[2][3] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Zichy Karolina Károlyi György |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Tibor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gróf nagykárolyi Károlyi Tibor János Jusztin (Pozsony, 1843. szeptember 26. – Abbázia, 1904. április 5.) politikus, országgyűlési képviselő, a főrendiház elnöke.[4]
Életrajza
Gróf Károlyi György és gróf Zichy Karolina fia, Károlyi István bátyja. Keresztszülei gróf Zichy János Nepomük és gróf Batthyány Lajosné Zichy Antónia voltak; gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök keresztelte meg.[4] Birtokai a 19. század végén Szatmár megyében, a róla elnevezett Tiborszálláson voltak. Felesége Degenfeld-Schomburg Emma grófnő (1844–1901), fia Károlyi Gyula, a későbbi miniszterelnök.
Húszévesen, 1863-ban testvéreivel hosszabb külföldi körutazásra indult, mely során bejárta többek között Spanyolországot is, de Afrikába is eljutott. Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború kitörésérének hírére visszatért Európába és csatlakozott a poroszok oldalán harcoló Klapka György légiójához, ahol Klapka szárnysegédje lett. A háború után Párizsba utazott, ahonnan 1867-ben tért vissza Magyarországra.
1875-től 1884-ig országgyűlési képviselő volt a Szabadelvű Párt színeiben az első két ciklusban az orosházi, majd harmadik ciklusában (1881-1884) a pécskai kerületből. 1894-ben gróf Károlyi Tibor vezetésével társulatot hoztak létre az Ecsedi-láp lecsapolására.
Ezután megválasztották a főrendiház örökös tagjává, melynek 1888. október 10-től másod-, majd 1894. szeptember 16-tól első alelnöke, majd 1898. július 17-től 1900. október 2-áig elnöke volt. 1894-ben valóságos belső titkos tanácsosi rangot is kapott.
Első képviselővé választásától kezdve hat választási cikluson keresztül tevékenykedett különböző parlamenti bizottságokban, közülük is legtöbbet (három cikluson át) a közoktatásiban.
A politika mellett időt szentelt a gazdaságnak és a művészeteknek is; többek között elsőként fordította magyarra a neves francia történész, Edgar Quinet Histoire de la campagne de 1815 című, a francia forradalmat kritikusan elemző átfogó művét, valamint John Lothrop Motley egyik, a németalföldi szabadságharccal foglalkozó könyvét is, valamint kiadta a Károlyi család oklevéltárát öt kötetben.
Gazdasági tevékenységei közül messze kiemelkedik a kor jelentős vízszabályozási műveleteiben vállalt része, melynek keretében elnöke volt a Tisza, a Maros, a Körös és a Szamos bal-parti ármentesítő, valamint a Nyírvíz szabályozó, illetve az Ecsedi-lápot lecsapoló társulatoknak.
Társadalmi munkát is vállalt; így lett Ipolyi Arnold után a Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke, a kisbirtokosok földhitelintézetének alelnöke, valamint az Adriai Tengerhajózási Társaság igazgatósági elnöke. Abbáziában (a mai Opatija) érte a halál, holttestét Kaplonyban helyezték örök nyugalomra.
Származása
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Források
- Kálnási Árpád: A mátészalkai jár. földr. nevei.
- Károlyi Tibor életrajza In: Jónás Károly–Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 224-225. oldal. Argumentum Kiadó, 2002. ISBN 963-446-225-1
Jegyzetek
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ p9521.htm#i95209, 2020. augusztus 7.
- ↑ inferred from timeline of events
- ↑ a b familysearch.org Pálffy Tibor keresztelődésének a bejegyzése
