Ugrás a tartalomhoz

Kármintorkú gyurgyalag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést 89.132.194.169 (vitalap) végezte 2020. június 8., 18:09-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Rendszerezése: alfajok megnevezése)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kármintorkú gyurgyalag
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Gyurgyalagfélék (Meropidae)
Nem: Merops
Faj: M. nubicoides
Tudományos név
Merops nubicoides
Des Murs & Pucheran, 1846
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kármintorkú gyurgyalag témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kármintorkú gyurgyalag témájú médiaállományokat és Kármintorkú gyurgyalag témájú kategóriát.

A kármintorkú gyurgyalag (Merops nubicoides) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Marc Athanese Parfait Oeillet Des Murs és Jacques Pucheran írták le 1846-ban.[3] Egyes rendszerbesorolások szerint a kármin gyurgyalag (Merops nubicus) alfaja (angol nevükön a két alfaj: Merops nubicus nubicus – északi kármin gy. / Merops nubicus nubicoides déli kármin gy.).[4]

Előfordulása

[szerkesztés]

Angola, Botswana, Burundi, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kenya, Malawi, Mozambik, Namíbia, Ruanda, a Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, szavannák, cserjések, édesvízi tavak, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek és legelők.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 24–27 centiméter, testtömege 44,5–66 gramm.[3]

Levegőben

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]

A fészekalja 2-5 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, ugyan egyedszáma csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
  2. Avibase. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
  4. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. december 22.)

További információk

[szerkesztés]