Kármin gyurgyalag
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Merops nubicus (Gmelin, 1788) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Kármin gyurgyalag témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kármin gyurgyalag témájú médiaállományokat. |
A kármin gyurgyalag vagy piros gyurgyalag (Merops nubicus) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az északi alfaj Közép-Afrikában költ Szenegáltól keletre Etiópiáig. A déli alfaj Afrika déli részén költ, Angolától keletre egészen Tanzániáig. A populációt körülbelül 5 millió egyedre becsülik.
Megjelenése [szerkesztés]
A kármin gyurgyalag hossza 24-27 centiméter; a megnyúlt faroktollak 10-12 centiméter hosszúak, testtömege 40-67 gramm. Az északi alfaj tollazata a törzsön világospiros, az alsó farokfedők zöldek. A szárnyon zöld foltok vannak. A fej smaragdzöld, a szemnél széles fekete sáv van és a középső faroktollak is feketék. A csőr hosszú, lefelé ível és erős; a madár nagyon jól el tudja kapni vele a repülő rovarokat. A déli alfaj nagyobb, mint az északi és nem kékeszöld a torka.
Életmódja [szerkesztés]
A madár társas lény. Tápláléka a levegőben repülő rovarok, főleg méhek, sáskák és hangyák.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak szélességi fokonként különböző. A fészekaljban 2-3, néha több hófehér tojás van. Ezeken mindkét szülő körülbelül 20 napig kotlik. A fiatal madarak körülbelül 30 nap után repülnek ki.
Rokon fajok [szerkesztés]
A kármin gyurgyalag közeli rokona a Kárpát-medencében is előforduló gyurgyalag (Merops apiaster).
Forrás [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
- Gyurgyalagfélék
- Madárfajok
- Benin madarai
- Bissau-Guinea madarai
- Burkina Faso madarai
- Kamerun madarai
- A Közép-afrikai Köztársaság madarai
- Csád madarai
- A Kongói Demokratikus Köztársaság madarai
- Elefántcsontpart madarai
- Eritrea madarai
- Etiópia madarai
- Gambia madarai
- Ghána madarai
- Guinea madarai
- Kenya madarai
- Libéria madarai
- Mali madarai
- Mauritánia madarai
- Niger madarai
- Nigéria madarai
- Szenegál madarai
- Sierra Leone madarai
- Szomália madarai
- Szudán madarai
- Tanzánia madarai
- Togo madarai
- Uganda madarai
- Burundi madarai

