Koronás tokó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Koronás tokó
Tockus alboterminatus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae)
Nem: Tockus
Faj: T. alboterminatus
Tudományos név
Tockus alboterminatus
(Buttikofer, 1889)
Elterjedés
Tockus alboterminatus - Distribution.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Koronás tokó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás tokó témájú kategóriát.

A koronás tokó vagy más néven feketefejű tokó (Tockus alboterminatus) a madarak osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjéhez, ezen belül a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet-Afrika egyik leggyakoribb szarvascsőrű madara. Különösen a csapadékban szegény területeken, Kenya északi felének száraz, fás szavannáin fordul elő nagyobb számban. Etiópiától délre egészen Dél-Afrikáig széles körben elterjedt faj.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyobb termetű szarvascsőrű madarak közé tartozik, hossza 48–51 cm. Karakteres megjelenésű faj, hasa fehér, ezzel szemben nyaka, feje, háta és szárnya szürkésfekete. Csőre piros, lefelé ívelt, hátoldalán keskeny él található, amely valószínűleg a csőr erősítésére szolgál. Csőrén különös alakú szaruképződmények vannak. Nyaka és farka hosszú. Szárnya rövid és lekerekített, ezért nem tartozik a legjobban repülő madarak közé. A tojó színezete ugyanolyan, mint a hímé.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Messze hangzó suhogással repül fáról fára. Egy-egy ágon hosszú ideig elül, és sűrűn hallatja rekedtes hangját. Ha szél mozgatja az ágat, ültében előre-hátra billeg, miközben hosszú farkával és erős csőrével folyamatosan egyensúlyoz. Gyakran egész életen át tartó párkapcsolatban vagy kis csoportokban él. Tápláléka rovarok, gyümölcsök és bogyók; kis kígyók és hüllők.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak az esős időszakra esik, amikor bőven van táplálék. Évente egyszer költ. A fészek egy fa odvában, ritkábban sziklák hasadékában van. A hím és a tojó befalazza a fészeküreget iszap, sár és ürülék keverékével. Csak egy keskeny rés marad szabadon, a hím ezen keresztül adja be a táplálékot. A fészekaljban 3-5 fehér tojás található. A tojó, amikor a hím egyedül már nem győzi a táplálást, kitör az odúból. A fiatal madarak 40-45 nap után repülnek ki.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]