Szarvascsőrűmadár-félék
 |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Van der Decken-tokó (Tockus deckeni) |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||
 |
||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szarvascsőrűmadár-félék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvascsőrűmadár-félék témájú médiaállományokat. |
.jpg)
A szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae), más néven: szarvcsőrű madarak a madarak osztályába és a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe tartozó család.
Más osztályozók a családot az orrszarvúmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe sorolják. A családba 13 nem és 53 faj tartozik.
Tartalomjegyzék |
Előfordulásuk [szerkesztés]
Afrika, a trópusi Ázsia és Új-Guinea szubtrópusi-trópusi erdeinek és ligetes sztyeppjeinek lakói (a legtöbb fajuk Elő- és Hátsó-Indiában).
Megjelenésük [szerkesztés]
Megjelenésük a tukánokra emlékeztet, de azoknak nem rokonai.
Nagy termetű, túlnyomórészt fekete-fehér tollazatú madarak. Akár a szalakótaalakúaké, az ő első három lábujjuk is részben összenőtt. Csőrük nagy és ívelt, rajta könnyű, üreges, vékony belső csontgerenda-hálózattal merevített, szarvszerű szaruképződmény nő.
Életmódjuk [szerkesztés]
Gyümölcsökkel, rovarokkal, csigákkal, gyíkokkal táplálkoznak.
Szaporodásuk [szerkesztés]
Monogámok. Faodvakban költenek, és a hím egy kis nyíláson át eteti a költés idejére sárral befalazott tojót. A nagyobb fajok általában két, a kisebbek négy-öt tojást raknak; a kotlás ideje mintegy 3 nap. Miután a fiókák kikeltek, a nőstény elhagyja az odút, és a következő 3–4 hónapban a szülők együtt etetik a fiókákat, amíg azok ki nem repülnek.
Rendszerezés [szerkesztés]
A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak:
- Tockus (Lesson, 1830) – 14 faj
- fényesszárnyú tokó (Tockus hartlaubi)
- törpetokó (Tockus camurus)
- namíbiai tokó (Tockus monteiri)
- piroscsőrű tokó vagy vöröscsőrű tokó (Tockus erythrorhynchus)
- sárgacsőrű tokó (Tockus flavirostris)
- déli sárgacsőrű tokó (Tockus leucomelas)
- Jackson-tokó (Tockus jacksoni)
- Van der Decken-tokó vagy mongúztokó (Tockus deckeni)
- koronás tokó vagy feketefejű tokó (Tockus alboterminatus)
- Bradfield-tokó vagy angolai tokó (Tockus bradfieldi)
- guineai tokó (Tockus fasciatus)
- Hemprich-tokó (Tockus hemprichii)
- szürke tokó (Tockus nasutus)
- Tockus pallidirostris
- Tropicranus (Cassin, 1848) – 1 faj
- parókás tokó (Tropicranus albocristatus) más néven (Tockus albocristatus)
- Ocyceros (Hume, 1873) – 3 faj
- malabári szürketokó (Ocyceros griseus)
- ceyloni szürketokó (Ocyceros gingalensis)
- indiai szürketokó (Ocyceros birostris)
- Anthracoceros (Reichenbach, 1849) – 5 faj
- malabári szarvascsőrű (Anthracoceros coronatus)
- keleti szarvascsőrű (Anthracoceros albirostris)
- maláj szarvascsőrű (Anthracoceros malayanus)
- palawani szarvascsőrű (Anthracoceros marchei)
- sulu-szigeteki szarvascsőrű (Anthracoceros montani)
- Buceros (Linnaeus, 1758) – 4 faj
- orrszarvú madár vagy kalao (Buceros rhinoceros)
- nagy szarvascsőrűmadár vagy homrai (Buceros bicornis)
- tűzvörös szarvascsőrű vagy filippin szarvascsőrű (Buceros hydrocorax)
- kalapácsfejű szarvascsőrű (Buceros vigil) vagy (Rhinoplax vigil)
- Anorrhinus (Reichenbach, 1849) – 2 faj
- barna szarvascsőrű (Anorrhinus tickelli)
- kontyos szarvascsőrű (Anorrhinus galeritus)
- Penelopides (Reichenbach, 1849) – 6 faj
- luzoni szarvascsőrű (Penelopides manillae)
- mindorói szarvascsőrű (Penelopides mindorensis)
- tariktik szarvascsőrű (Penelopides panini)
- samari szarvascsőrű (Penelopides samarensis)
- mindanói szarvascsőrű (Penelopides affinis)
- makasszári szarvascsőrű (Penelopides exarhatus)
- Aceros (Hodgson, 1844) – 5 faj
- vöröshasú szarvascsőrű (Aceros nipalensis)
- ráncos szarvascsőrű (Aceros corrugatus)
- vörösnyakú szarvascsőrű (Aceros waldeni)
- sárganyakú szarvascsőrű (Aceros leucocephalus)
- sisakos goge (Aceros cassidix)
- Rhyticeros (Reichenbach, 1849) – 5 faj
- goge vagy barázdás szarvascsőrű (Rhyticeros undulatus) vagy (Aceros undulatus)
- andamán-szigeteki szarvascsőrű (Rhyticeros narcondami) vagy (Aceros narcondami)
- szumbai szarvascsőrű (Rhyticeros everetti) vagy (Aceros everetti)
- sárgatorkú szarvascsőrűmadár (Rhyticeros subruficollis) vagy (Aceros subruficollis)
- pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) vagy (Aceros plicatus)
- Berenicornis (Raffles, 1822, 1844) – 1 faj
- üstökös szarvascsőrű (Berenicornis comatus) vagy (Aceros comatus)
- Ceratogymna (Bonaparte, 1854) – 2 faj
- feketesisakos szarvascsőrű (Ceratogymna atrata)
- buzogányfejű szarvascsőrű vagy sárgasisakos szarvascsőrű (Ceratogymna elata)
- Bycanistes Cabanis & Heine, 1860 – 5 faj
- trombitás szarvascsőrű (Bycanistes bucinator) néven (Ceratogymna bucinator)
- Bycanistes fistulator más néven Ceratogymna fistulator
- ezüstös orrszarvúmadár (Bycanistes brevis) más néven (Ceratogymna brevis)
- szürkeképű szarvascsőrű (Bycanistes subcylindricus) más néven (Ceratogymna subcylindricus)
- barnarcú szarvascsőrű (Bycanistes cylindricus) más néven (Ceratogymna cylindricus)
Képek [szerkesztés]
-
koronás tokó (Tockus alboterminatus)
-
szürke tokó (Tockus nasutus)
-
homrai (Buceros bicornis)
-
tűzvörös szarvascsőrű (Buceros hydrocorax)
-
tariktik szarvascsőrű (Penelopides panini)
-
üstökös szarvascsőrű (Aceros comatus)
-
sárganyakú szarvascsőrű (Aceros leucocephalus)
-
ráncos szarvascsőrű (Aceros corrugatus)
-
vörösnyakú szarvascsőrű (Aceros waldeni)
-
goge (Aceros undulatus)
-
trombitás szarvascsőrű (Ceratogymna bucinator)
-
szürkeképű szarvascsőrű (Bycanistes subcylindricus)
.jpg)
.jpg)
Forrás [szerkesztés]
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar nevek egy része
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Rózsa Lajos: Madarak (Aves) osztálya
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 507–508. o. ISBN 963-9257-15-X
- ForestPress
