Tariktik szarvascsőrű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tariktik szarvascsőrű
Portré a hímről
Portré a hímről
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae)
Nem: Penelopides
Faj: P. panini
Tudományos név
Penelopides panini
(Boddaert, 1783)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tariktik szarvascsőrű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tariktik szarvascsőrű témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tariktik szarvascsőrű témájú kategóriát.

Tariktik szarvascsőrű pár a Alphen aan de Rijn Madárparkban, Hollandiában

A tariktik szarvascsőrű (Penelopides panini) a madarak osztályának szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe és a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tariktik szarvcsőrű madár a Fülöp-szigetek csak ott élő, endemikus faja. Élőhelye a Panay, Masbate, Guimaras, Pan de Azucar, Sicogon valamint Ticao szigetének trópusi síkvidéki erdei és erdős hegyoldalai, a tengerszinttől 1000 m magasságig.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajon belül két alfaj ismert, a Penelopides panini panini, melynek elterjedési területe felöleli a legtöbb szigetet, valamint a valamivel nagyobb testű és szürkéskék színben játszó hátú Penelopides panini ticaensis, mely kizárólag Ticao szigetén honos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tariktik szarvcsőrű viszonylag kis méretű faj a családban. Testhossza 45 centiméter. A hím egy kicsivel nagyobb, mint a tojó. 11 centiméteres csőre és 22 centiméteres farka is nagyobb, mint a tojó 9 centiméteres csőre és 20 centiméteres farka.

Tollazata a háton, valamint a farkon mindkét ivarnál zöldes színben játszó fekete. Ezen kívül azonban jól látható ivari dimorfizmus figyelhető meg a fajnál. A hím melle, nyaka és feje piszkosfehér színű, míg ezek a testtájak a tojónál feketék. Az arcon a tojónál apró, csupasz élénk kék színű bőrfelület látható, mely hiányzik a hímnél. A hím lábai sötétbarnák, a tojóé feketék.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tariktik szarvcsőrű társas lény, akár 20 egyedet is elérő csoportokban él. Táplálékát főként gyümölcsök, fügék és rovarok alkotják.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg csak a domináns pár hoz létre utódokat, míg a csoport többi tagja segít a felnevelésükben. A tojó faodúba zárkózik be a tojásrakás és költés idejére. Ezen időszak alatt a hím és a csoport többi tagja táplálja a tojót és a fiókákat.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj a vadászat és az élőhelyeit érintő erdők kiirtása miatt súlyosan veszélyeztetett. Összpopulációja nem több 1800 madárnál. A Ticao szigeti Penelopides panini ticaensis alfajt, 1905-es felfedezésekor még közönséges fajként tartották nyilván, de a szigeten zajló erdőirtási folyamatok eredményeként könnyen elképzelhető, hogy mára kihalt. Bizonyítottan 1971-ben látták utoljára. Amennyiben kihalt az alfaj, úgy ez lenne az első taxon a szarvascsőrűmadár-félék családjából, mely végleg kipusztult a Földről.

Fogságban is kifejezetten ritka madár. A Fülöp-szigeteken kívül csak az angol Chester-Állatkertben él két pár és a hollandiai Alphen aan de Rijn Madárparkban szintén kettő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]