Makasszári szarvascsőrű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Makasszári szarvascsőrű
Makasszári szarvcsőrű
Makasszári szarvcsőrű
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae)
Nem: Penelopides
Faj: P. exarhatus
Tudományos név
Penelopides exarhatus
(Temminck, 1823)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Makasszári szarvascsőrű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Makasszári szarvascsőrű témájú kategóriát.

A makasszári szarvascsőrű (Penelopides exarhatus) a madarak osztályának szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe és a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A makasszári szarvcsőrű madár Indonézia csak ott élő, endemikus faja. Élőhelye a Celebesz-sziget, valamint a környező szigetek trópusi síkvidéki erdei, mocsarai és erdős hegyoldalai, a tengerszinttől 1100 m magasságig.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajon belül két alfaj ismert, a Penelopides exarhatus exarhatus a Celebesz-sziget északi részén él. A másik alfaj, a Penelopides exarhatus sanfordi Celebesz középső, keleti és déli részén, valamint a Buton és a Muna szigeteken él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A makasszári szarvcsőrű viszonylag kis méretű, körülbelül 45 cm hosszú madár. Tollazata fekete. A hím arca és torka sárga, szarv alakú csőre sárga, melyben fekete csíkok húzódnak. A nőstény tollazata teljesen fekete, csőre sötétebb.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A makasszári szarvcsőrű társas lény, akár 20 egyedet is elérő csoportokban él. Egyes vélemények szerint csak a domináns pár hoz létre utódokat, míg a csoport többi tagja segít a felnevelésükben. A tojó faodúba zárkózik be a tojásrakás és költés idejére. Ezen időszak alatt a hím és a csoport többi tagja táplálja a tojót és a fiókákat.

Tápláléka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálékát főként gyümölcsök, fügék és rovarok alkotják.

Védelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj természetes élőhelyén elterjedt, emiatt nem veszélyeztetett státuszú.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]