King Kong (film, 2005)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
King Kong
(King Kong)
Rendező Peter Jackson
Producer Jan Blenkin
Carolynne Cunningham
Fran Walsh
Peter Jackson
Alapmű King Kong
Forgatókönyvíró Fran Walsh
Philippa Boyens
Peter Jackson
Főszerepben Naomi Watts
Adrien Brody
Jack Black
Thomas Kretschmann
Colin Hanks
Jamie Bell
Andrew Selkirk
Zene James Newton Howard
Operatőr Andrew Lesnie
Gyártás
Gyártó Universal Pictures
MFPV Film GmbH
Ország  Új-Zéland
 USA
 Németország
Nyelv angol
+magyar (szinkron)
Időtartam 188 perc
Költségvetés 207 millió dollár
Forgalmazás
Forgalmazó USA Universal Pictures
Magyarország UIP-Duna Film
Bemutató USA
2005. december 14.
Magyarország
2005. december 14.
Díj(ak) 3 Oscar-díj
1 BAFTA-dj
Korhatár USA PG-13
Magyarország 12
Bevétel 550 000 000 dollár
Kronológia
Kapcsolódó film King Kong
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap

A King Kong (King Kong) című 2005-ös film az 1933-as azonos című kasszasiker újragondolása. Az alapötlet azonos, a Kong nevű óriás gorilla.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet az 1930-as évek New Yorkjában kezdődik. A pénzhiánnyal küzdő filmrendező, Carl Denham élete nagy filmjét szeretné leforgatni, de egyre több minden hiányzik hozzá. A forgatást lefújnák a producerek, de Denham idejében lelép. Az utolsó pillanatban szerez női főszereplőt, az elbűvölően csinos Ann Darrow személyében. Még épp idejében sikerül hajóra szállniuk. A társaság igen változatos. Tagja Jack Driscoll, a film forgatókönyvének írója, Bruce Baxter, a híres filmcsillag, Preston Denham személyi asszisztense, a stáb és a hajó személyzete.

Denham terve szerint nem Szingapúrba tartanak, hanem a Koponya-szigetre, amit Denham egy térképen látott. Az óceán azonban kifog a kalandorokon és a Koponya-szigeteknél zátonyra futtatja hajójukat. A filmesek felfedező útja véres mészárlásba torkollik mikor felfedezik a helyi törzset. Csak Englehorn kapitány segítségével tudnak elmenekülni a törzstől.

Azonban a törzs este elrabolja Miss Darrowt, hogy feláldozzák a sziget urának. Mikor felfedezik eltűnését, mentőexpedíciót indítanak érte. Az küldetés tagjai folyamatosan fogynak a különböző óriáslényekkel vívott harcokban, miközben Miss Darrow rádöbben, hogy nincs mitől tartania, a hatalmas gorilla nem fog vele végezni. Sőt több ízben is megmenti a biztos haláltól. Mr. Driscoll rátalál Miss Darrowra, miközben Englehorn kapitány a vadállat elfogásán agyal. A menekülő páros végül elér a csónakokhoz, ahol lesben állnak a matrózok és sikerül elfogniuk az óriás gorillát.

New Yorkba viszik és színházi látványosságot csinálnak belőle. De elvesztik az irányítást és uralmukat Kong felett. New York utcáin tombol és zúz, az egyetlen ismerősét, Miss Darrowt keresve. Ann megkeresi, lenyugtatja és közösen megpihennek az Empire State Building tetején. Másnap a légierő végez Konggal, mialatt Mr. Driscoll újfent megmenti/felkeresi Miss Darrowt.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Naomi Watts mint Ann Darrow (magyar hangja Gubás Gabi[1]), egy épp munkát kereső varieté színésznő. Carl először akkor találkozik vele, amikor egy almát próbál ellopni egy utcai árustól. Az utazás alatt szerelmes lesz Jackbe és különleges kapcsolatot alakít ki Konggal. Az alkotók eredetileg is Watts-ot szerették volna Annként látni, így meghallgatás nélkül kapta meg a szerepet.[2][3] A színésznő nagyon örült a lehetőségnek, hogy Jacksonnal együtt dolgozhat: „Amikor találkoztunk, nem volt forgatókönyv – de nagyszerűnek tartom a munkásságát, és még annak elolvasása előtt igent mondtam.”[4] Watts felkészülése alatt találkozott Fay Wray-jel, aki az eredeti filmben alakította Annt.[5]
  • Adrien Brody mint Jack Driscoll (magyar hangja Széles Tamás[1]), forgatókönyvíró, aki szerelmes lesz Annbe. Kényszerből vesz részt az úton, mivel Carl miatt nem tud időben leszállni az SS Venture-ról. Brodyt Jackson kereste fel és ajánlotta fel a szerepet, ő volt a rendező egyetlen jelöltje Driscoll megformálására.[6][7] A karakter számos változáson esett át az eredeti filmhez képest. A színész szerint Driscoll forgatókönyvíróként sokkal nagyobb jellemfejlődésre képes, valamint megalapozottabb Ann iránti szerelme is: „a forgatókönyvíró minden bizonnyal beleszeretne ebbe a gyönyörű színésznőbe, akinek a főhősnő szerepét írja.”[8] Színészként számára az volt a legérdekesebb a karakter megformálásában, ahogy az párhuzamba állítható Konggal, hisz mindkettőjüknek egy számukra idegen világban kell helyt állniuk.[5]
  • Jack Black mint Carl Denham (magyar hangja Háda János[1]), filmrendező, akinek sikerül megszereznie a Koponya-sziget térképét. Készülő filmje megszállottjává válik, ami miatt erkölcsileg is fokozottan megromlik. Jackson a 2000-ben készült Pop, csajok, satöbbi című filmben nyújtott alakítása miatt ajánlotta fel Denham szerepét Blacknek: „Azóta szeretnék együtt dolgozni Jack Blackkel, mióta láttam őt a Pop,csajok, satöbbi-ben. Kétségem sincs afelől, hogy Jack igazán emlékezetes karakterré fogja tenni Carl Denhamet.”[9] Black P. T. Barnum[10] és Orson Welles személyiségét tanulmányozta a szereplő megalkotásához.[11] Black elmondása szerint tetszett neki Robert Armstrong könyörtelen, mégis kontrolállt alakítása, ő azonban Denham szenvedélyességét és a kaland iránti megszállottságát helyezte előtérbe.[10]
  • Andy Serkis mint King Kong (digitális mozgásrögzítés és hang), egy 8 méter magas, 120-150 év körüli hegyi gorilla,[12] fajának utolsó képviselője.[11] A hatalmas állat megalkotásánál az volt a legnehezebb feladat, hogy hogyan ruházzák fel Kongot úgy emberi tulajdonságokkal, hogy mégis a lehető leghihetőbb maradjon gorillaként is. Az egyes jeleneteket ezért többször is rögzítették aszerint, hogy mennyire emberi, vagy épp állati Kong reakciója. Serkis vadon élő és fogságban született egyedeket is tanulmányozott az óriásgorilla élethű eljátszásához. A Londoni Állatkert négy gorilláját hetekig tanulmányozta és szoros kapcsolatot alakított ki egy nősténnyel. Ezek után hónapokat töltött Ruandában a hegyi gorillák között, ahol megtanulta, hogyan járnak, kommunikálnak és fejezik ki magukat az állatok.[5][13][14]
    • Andy Serkis mint Lumpy (magyar hangja Pálfai Péter[1]), a hajó szakácsa, borbélya és sebésze. Ismeri a Koponya-szigetről keringő pletykákat, és figyelmezteti róla Denhamot. A szerepet Jackson jóval azután ajánlotta fel Serkisnek, hogy a színész leszerződött Kong megformálására.[5]
  • Thomas Kretschmann mint Englehorn kapitány (magyar hangja Sztarenki Pál[1]), az SS Venture német kapitánya. Az eredeti alkotással ellentétben nem szívleli Denhamot. Épp megszakítaná az utazást, hogy a rendezőt átadhassa a rendőrségnek, amikor a gőzös hatalmas ködbe kerül és balesetet szenved a Koponya-sziget partjainál. Ellenszenve akkor sem enyhül, amikor a rendező előáll Kong elfogásának ötletével.
  • Evan Parke mint Ben Hayes (magyar hangja Csík Csaba Krisztián[1]), Englehorn első tisztje. Jimmy pártfogója, a fiút többször is tanácsokkal látja el. Az első világháborúban szerzett tapasztalatai miatt ő vezeti az Ann utáni mentőakciót.
  • Kyle Chandler mint Bruce Baxter (magyar hangja Csankó Zoltán[1]), a kor ünnepelt filmcsillaga, a készülő film főszereplője. Kong broadway-i bemutatásakor a kaland hőseként mutatják be.

A filmben megjelenő őslakosokat ázsiai, afrikai, maori és polinéz színészek alakítják. Az egységes bőrszínt sötét színű festékkel oldották meg. Az alkotók célja az volt, hogy a törzset egyetlen népcsoporthoz se lehessen kötni,[11] mégis valóságosnak tűnjön. Az esőerdőben látható romok megformálásához a maja építészetből indultak ki.[15]

Jackson szerette volna, ha Wray vállal egy rövid cameoszerepet, terve szerint a színésznő a film legvégén az eredeti alkotásból átemelt zárómondatot mondta volna.[11] Wray azonban még a film előkészületei alatt elhunyt.[16]

A film készítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előkészületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forgatáson használt modell.

Peter Jackson először 9 évesen látta az 1933-ban készült King Kongot és azonnal a kedvenc filmjévé vált. Másnap szülei szuper 8 mm-es kamerájával megpróbálta stop-motion technikával, egy agyagdinoszaurusz segítségével elkészíteni a filmet. Később, 12 évesen újra sikertelen próbát tett, ekkor az óriásgorillát drótok, gumi és szőrme segítségével készítette el.[5][17] Annyira lenyűgözte az alkotás és a történet, hogy tizenévesen ennek hatására döntött úgy, hogy filmkészítő lesz.[18] Saját gyűjteménybe kezdett az óriásgorilláról és rengeteget olvasott az 1933-as alkotás készítéséről.[19] Az 1992-es Hullajó! című filmjében úgy tisztelgett King Kong előtt, hogy a történet szerint a zombi vírus a Koponya-szigetről érkezik Új-Zélandra.[16]

A Törjön ki a frász! 1996-os forgatása alatt a Universal Pictures-t lenyűgözték a Jackson által készített muszterek és korai vizuális effekteket tartalmazó felvételek. A stúdió mindenképpen közös filmet akart készíteni a rendezővel,[18] és 1995 végén[19] felajánlották neki az 1954-es A fekete lagúna szörnye című film remake-jének elkészítését. Jackson ezt visszautasította, ám a Universal tudomást szerzett a rendező King Kong iránti rajongásáról. Ekkor kínálták fel neki először a lehetőséget, hogy elkészítse annak adaptációját.[18] A karakter közkincs, így a stúdiónak nem kellett aggódnia a megfilmesítés jogaival.[20] Jackson kezdetben ezt is visszautasította, ám hamar nyugtalanítani kezdte a gondolat, hogy valaki más át fogja venni a projektet és esetleg rossz filmet készít. Ennek hatására végül elfogadta a Universal ajánlatát.[17]

Ekkoriban Jackson Harvey Weinsteinnel és a Miramax Films-zel azon fáradozott, hogy megvásárolják A hobbit és A Gyűrűk Ura megfilmesítési jogait, a 20th Century Fox pedig A majmok bolygója remake-jét szerette volna elkészíttetni a rendezővel. Jackson ezt az ajánlatot nem fogadta el, és mivel Weinsteinnek a vártnál tovább tartott a könyvek jogainak megszerzése, úgy döntött, hogy addig elkészíti a King Kongot. Weinstein nagyon dühös lett, így Jackson ajánlatot tett a Miramaxnak, miszerint a Universallal és saját produkciós cégével, a Wingnut Films-zel közösen pénzeljék a filmet. A Universal az Egyesült Államokban birtokolná a jogokat, míg a Miramax külföldön. Jackson joga lenne a végső változat vágása, a művészi irányítás, valamint részesedést kapna a bevételekből.[19] A Universalnak azt is engedélyeznie kell, hogy a forgatás és a vizuális effektusok mind Új-Zélandon készüljenek.[18] Az egyezséget 1996 áprilisában kötötték meg és Jackson feleségével, Fran Walsh-sal elkezdett dolgozni a King Kong nyers forgatókönyvén.[19] A kezdeti terv a végső változathoz képest rengeteg eltérést tartalmazott. Eszerint Ann a híres régész, Lord Linwood Darrow lánya, aki a Szumátrán ősi romokat kutat. Denham filmforgatása alatt összetűzésbe kerülnek, és ekkor találják meg a Koponya-sziget térképét egy elrejtett Kong-szobor mellett. Ez arra utal, hogy a sziget lakói egy olyan ősi vallást gyakorolnak, ami egykor egész Ázsia területén virágzott. Jack ebben a változatban még forgatókönyvíró helyett a hajó első tisztje, és első világháborús veterán pilóta, aki még mindig a háborúban meghalt barátját gyászolja. Az eredeti tervekből Herb, az operatőr az egyetlen olyan mellékszereplő aki végül a végső változatba is bekerült. A Kong és a három T-Rex közötti küzdelem szintén sokat változott az eredeti elképzelésekhez képest: Annt megsebesítette volna egy T-Rex, és annak ellenére, hogy Kong megmenti, belázasodik. Később felépült volna.[18]

A Universal elfogadta a forgatókönyvet, Robert Zemeckist kinevezték vezető producernek, majd megkezdődtek a King Kong előkészületei. Azt tervezték, hogy a filmet 1997-ben leforgatják, és 1998 nyarán kerül majd a mozikba. A Weta Digital és a Weta Workshop Richard Taylor és Christian Rivers vezetésével megkezdte az 1933-as New York City számítógépes tervezését.[18] Jackson és Walsh tovább finomított a forgatókönyv tervén, megkezdődtek a díszletek tervezése, és megindult a keresés lehetséges új-zélandi és szumátrai forgatási helyszínek után.[19] Jackson ekkor még a főszereplőkre is más színészeket tervezett leszerződtetni. 1996 végén meglátogatta a Titanic forgatását Mexikóban, hogy a főhősnő szerepéről Kate Winslettel tárgyaljon. A színésznővel korábban az 1994-es Mennyei teremtmények című alkotáson dolgoztak együtt, azonban Winslet mellett Minnie Driver neve is felmerült.[17] Jack Driscoll és Carl Denham megformálóiként Jackson többek között George Clooneyt és Robert De Nirót is fontolóra vette.[16] A King Kong előkészületei 1997-ben futottak zátonyra, amikor a Universal aggódni kezdett a témájukban hasonló filmek, illetve majmokkal kapcsolatos remake-ek közelgő bemutatója miatt. A Godzillát és a Joe, az óriáasgorillát 1998-ban mutatták be,[21] míg A majmok bolygóját 2001-ben. A stúdió 1997 februárjában lépett ki a projektből,[17] miután a Weta munkatársai hat hónapig dolgoztak a terveken.[16] Jackson ekkor döntött úgy, hogy ezek után inkább A Gyűrűk Urán kezd dolgozni.[17]

A Gyűrű Szövetsége és A két torony sikere után 2003 elején[6] az Universal ismét felkereste az akkor A király visszatér utómunkálataival foglalatoskodó rendezőt, hogy érdekelné-e a King Kong-projekt újraindítása. 2003 márciusában a Universal kitűzte 2005 decemberére a film bemutatóját, Jackson és Walsh pedig, immár Philippa Boyens segítségével elkezdte átdolgozni az 1996-os forgatókönyvet.[21] A rendező felajánlotta a trilógiát készítő New Line Cinemának, hogy vegyen részt ezen produkció finanszírozásában is, de a stúdió ezt visszautasította.[6] A Universal és Jackson kezdetben 150 millió dolláros költségvetésben gondolkoztak,[22] ami végül 175 millióig kúszott fel.[23] Jackson, Walsh és Boyens összesen 20 millió dollárt kapott a film írásáért (ez tartalmazta Jackson és Walsh a produceri díját is), ez az összeg azonban egy minimum bevételhez volt kötve.[24]

Rögtön azután, hogy végeztek A király visszatér utómunkálataival, a Weta Workshop és a Weta Digital Richard Taylor, Christian Rivers és Joe Lettieri irányításával újból megkezdték a King Kong előkészületeit.[16] A rendező a trilógián dolgozó stáb legtöbb tagját ismét leszerződtette, többek között Andrew Lesnie operatőrt, Grant Major produkciós tervezőt, Simon Bright és Dan Hennan díszlettervezőket, Alan Lee művészeti tanácsadót és Jamie Selkirk vágót.[18][25] Jackson Walsh és Boyens segítségével 2003 októberében kezdett neki az új forgatókönyvnek.[21] A rendező nagyon nem volt megelégedve az 1996-ban írt történettel.[6] Boyens szerint „az valójában csupán Fran és Peter gyorsan papírra vetett gondolatai voltak. Inkább csak egyfajta lehetőség a sok közül, hogy milyen irányt is vegyen a történet.”[16] Szilárd elhatározásuk volt, hogy az új forgatókönyv az 1933-as történeten alapuljon, ne az 1996-os forgatókönyvön,[16] sem pedig az 1976-os filmváltozaton.[25] Úgy érezték, hogy Ann és Kong kapcsolata a történet legfontosabb eleme. Hogy hihetőbbé tegyék ezt a kapcsolatot, több órányi gorillákról szóló felvételeket néztek végig.[26] Az írók Delos W. Lovelace 1933-as film alapján írt könyvét is tanulmányozták,[19] amiben Lumpy is szerepelt.[6] Jackson ezen felül még June Havoc varieté színésznő Early Havoc című memoárját is megszerezte,[6] hogy írótársai minél pontosabban jellemezni tudják Annt.[11]

Az új, végleges forgatókönyv 2004 februárjában készült el.[16] Ez többek között már olyan részleteket is tartalmazott, amiket az 1933-as film alkotói vagy nem fejeztek be, vagy teljesen kivágtak a végleges változatból.[18] Ilyen jelenet az, amikor a matrózokra egy hasadékban hatalmas bogarak támadnak. Ezt 1933-ban azért kellett kivágni a végső változatból, mert az első vetítések nézőit sokkolta,[27] és ma már csak egy, a Famous Monsters of Filmland című magazinban közölt képkocka által ismert.[16]

Forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forgatás díszlete: a Koponya-sziget részlete és az SS Venture (Universal Studios, Hollywood)

A forgatás 2004. szeptember 6-án kezdődött az új-zélandi Miramarban található Camperdown Studios-ban. Itt rendezték be az őslakosok faluját és a Nagy Falat. New York City utcáit a stúdió udvarán építették fel. Jackson számára az itt játszódó jelenet volt az egyik legfontosabb, így ezen díszlet tervein még A király visszatér készítése alatt elkezdett dolgozni. A stáb az Empire State Building tetejét is felépítette életnagyságban.[28] Az SS Venure-on játszódó képsorok többségét egy parkolóban felállított életnagyságú fedélzeten vették fel, a háttérben látható óceánt digitálisan, az utómunkálatok alatt adták a felvételekhez. A Broadway színházának, ahonnan Kong megszökik, a Wellingtoni Operaház és az Auckland Civic Theatre adott otthont.[18] További jeleneteket vettek még fel a Stone Street Studios-ban, ahol egy új, hangszigetelt műterem is épült a film kedvéért.[25] A forgatás 2005 tavaszán fejeződött be.[18]

A film költségvetése a készítés alatt 175 millió dollárról 207 millió dollárra nőtt,[29][30] többek között az eredetileg megállapítottnál hosszabb játékidő és további vizuális effektusok elkészítése miatt. Jackson maga fizette ki a 32 millió dolláros különbözetet.[30] A film elkészítésekor a világ addigi legdrágább mozija lett.[31] A Universal a nyers verzió megtekintése és az igazgatóság pozitív visszajelzése után döntött úgy, hogy engedélyezi a többletköltséget és a hosszabb játékidőt.[28] A film marketingje és reklámozása további 60 millió dollárt emésztett fel.[32]

Vizuális effektusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vizuális effektusokat a Weta Digital készítette a Weta Workshop tervei alapján. Az egyes lényekről a Weta Workshop munkatársai maketteket építettek, amiket a Weta Digital emberei számítógéppel letapogattak, és amik alapján mozgó, élethű digitális modelleket hoztak létre.[33][34] Jackson becslése szerint a film végső változatához körülbelül 2300 vizuális effektust készítettek,[28] valamint a teljes játékidő alatt összesen 42 digitálisan létrehozott élőlény látható.[27]

Az alkotók a távlati képekhez számítógéppel modellezték meg az 1930-as évek Manhattanjét. A városkép megalkotásához korabeli fényképeket, térképeket, tervrajzokat használtak fel. Egy adatbázis alapján a jelenkori képekből kitörölték az összes, 1933 után épült épületet, és digitálisan a helyére illesztették az 1930-as években ott álló épületet. Az ikonikus épületek, mint például az Empire State Building, kézzel készültek, a legtöbb házat azonban a számítógép egy, a korabeli fényképek alapján írt program segítségével automatikusan felépítette és a képen a megfelelő telekre illesztette.[27] Jackson szerint a látvány annyira élethű lett, hogy „ha valaki kíváncsi rá, hogy a felhőkarcoló hogy nézett ki az 1930-as években, ebben a filmben megnézheti.”[15] Az utcákat gyalogosokkal, autókkal, buszokkal, hajókkal és vonatokkal népesítették be a MASSIVE nevű, A Gyűrűk Ura csatajeleneteihez kifejlesztett szoftver segítségével. A program képes tömegeket mozgatni úgy, hogy a számítógép alkotta alakok és járművek érzékelik a környezetet, reagálnak annak változásaira és egymással interakcióba lépnek.[35] A MASSIVE által generált emberek a színészek és statiszták közé keveredve jelennek meg, ezért pontos koreográfiára volt szükség, hogy összehangolják a virtuális és valódi karakterek mozgását a vásznon.[36] Az esőt és havat egy időjárást szimuláló programmal adták a képekhez.[27]

A szigeten élő dinoszauruszokat a készítők az alapján alkották meg, hogy azok hogyan néznének ki 64 millió évnyi elszigetelt fejlődés után.[11] A tervezésre nagy hatással volt Dougal Dixon munkássága.[37] Jackson, más rovarok és csúszómászók mellett, többszörösére nagyított wetákkal népesítette be a hasadékot, amibe Kong a matrózokat löki.[38] A Weta-cégek igazgatója, Richard Taylor szerint kihagyhatatlan volt a weták megjelenítése: „Sikerült A Gyűrűk Urába is becsempésznünk őket, szóval úgy gondoltuk, hogy ebből se hagyhatjuk ki. Olyan borzalmas és hihetetlen teremtmények. A legfontosabb ok, amiért róluk neveztük el a céget, hogy egész egyszerűen ezek a legmenőbb kis szörnyetegek, amiket csak találhatunk a való világban. Már a dinoszauruszok előtt is éltek.”[39] A Koponya-sziget távlati képeihez a Weta Workshop munkatársai több hatalmas makettet, úgynevezett miniatűrt építettek fel, míg az állatokat illetve a sziget részleteit mind számítógéppel alkották meg. A madarak, denevérek, rovarok és emberek nagyobb csoportját itt is a MASSIVE segítségével hozták létre.[36] Jackson azt akarta, hogy a sziget „semelyik valódi helyhez ne hasonlítson. Azt akartam, hogy a Koponya-sziget titokzatos és stilizált legyen, az eredetihez hasonló”, hozzátéve, hogy ha valósághűen szerette volna megformálni, az esőerdőben forgatta volna le az itt játszódó jeleneteket.[28]

King Kong[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jackson hamar elhatározta, hogy nem szörnyet akar készíteni, éppen ezért King Kongnak egy hatalmas óriásgorillának kell lennie és úgy is kell viselkednie.[28] Az állatot körülbelül ötven animátor teljes egészében digitálisan készítette a kulcskocka animáció és a digitális mozgásrögzítés, angolul motion capture technikájával.[27] Az ez utóbbi technikát használó jeleneteket két fázisban rögzítették. Először minden esetben díszletek között, színészekkel forgattak. Ezekhez az élőszereplős felvételekhez Serkis rugalmas ruhát, karját meghosszabbító kellékeket használt, valamint 4,5 méter magasra emelték.[27] Serkis szerint így könnyen össze tudták hangolni Ann és Kong mozgását. A színésznőnek rengeteget segített, hogy nem elképzelnie kellett partnerét, hanem valóban látta azt Serkis-en keresztül. „Peter elsődleges célja azzal, hogy hús-vér színész játssza Kongot az volt, hogy az Ann Darrow-t alakító színésznőnek nem kell elképzelnie, milyen is lenne Kong. Így olyan döntéseket se kell meghoznia, hogy a gorilla mit csinálna. Én megcsináltam ezeket, így Naominak már csak színésznőként reagálnia kellett.”[40] Az élőszereplős felvételek után került sor a motion capture használatára. Serkis-nek itt lehetősége nyílt kicsit kísérletezni Kong személyiségével, hogy az mennyire legyen állati vagy épp emberi. Hetekig próbálgatták, mire megtalálták a megfelelő arányt a két viselkedés között.[40]

Az arc élethű mozgatásához is Serkis mimikáját használták fel, ezt a test mozgásával egyszerre vették fel. A színész arcára 132 érzékelőt erősítettek, amik mozgását betáplálták a számítógépbe. Az így kapott arckifejezéseket az animátorok a gorillák arcizmainak mozgása szerint kissé módosították. A Kong és dinoszauruszok között zajló harcjelenetben a színésznek csak az arcát tapogatták le, amit aztán a digitálisan felépített és mozgatott gorillatestre illesztettek. Mivel a dinoszauruszok teljes egészében számítógéppel készültek, Serkis mozgását nem tudták volna összehangolni velük. A színész ezek mellett Kong hangját is kölcsönzi.[40]

A digitális szőr megjelenítésére az animátorok kifejlesztettek egy programot, ami segítségével meg tudták határozni a szőr színét, fényvisszaverését, göndörségét, irányát és mozgását. Az egyes szőrszálakat csoportokba rendezték. Csak az állat fején körülbelül 35 000 ilyen csoport volt, míg a teljes testet körülbelül négymillió szőrszál borította. Ezzel azonos technikával oldották meg az állat bundájába ragadt sár, kosz és vér megjelenítését is. Hozzárendelve a szőrhöz, a kosz azzal összehangoltan mozgott. Hogy megállapítsák, mennyire élethű az állat szőre, Kongot normál méretűre csökkentették és belehelyezték egy természetfilmbe. A szőr megalkotásához használt programmal készítették el a Koponya-sziget hatalmas lombkoronáit is.[27]

Filmzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

James Newton Howard
King Kong [Original Motion Picture Soundtrack]
filmzene
Megjelent USA 2005. december 13.[41]
Magyarország 2005.
Felvételek The Hollywood Studio Symphony
Stílus klasszikus zene
Hossz 01:14:27
Kiadó USA Decca Records
Producer Fran Walsh
Peter Jackson
Kritikák
Allmusic 3/5 [1]
Soundtrack.net 4/5 [2]
Filmzene.net 8/10 [3]

A film zenéjét James Newton Howard szerezte. Eredetileg Jackson Howard Shore-t, A Gyűrűk Ura zeneszerzőjét kérte fel. Shore el is készítette a filmzene jelentős részét, ám alig két hónappal a film bemutatója előtt leváltották.[42][43] A rendező szerint erre azért volt szükség, mert nem tudtak megegyezni a zenével kapcsolatos kreatív döntésekben. Mindezek ellenére Shore egy rövid cameoszerep erejéig látható a filmben.[44]

A rendkívül rövid rendelkezésre álló idő alatt Howard Los Angelesben dolgozott a zenén, míg Jackson Új-Zélandon irányította az utómunkálatokat. Egymással videokonferencián beszéltek és egészen a film bemutatójáig nem is találkoztak.[43] Az eredeti elképzelések szerint a zenét is a szigetországban vették volna fel, a terv azonban a kései zeneszerzőváltás miatt megváltozott.[45]

A film elején hallható, csellóra és mély hangolású rézfúvósokra hangszerelt vezérmotívum a történet alatt különféle variációkban többször visszatér. Ann témája zongorára és húros hangszerekre íródott, míg Kongénál ismét a rézfúvósok hallhatóak – az eredeti film előtti tisztelgés gyanánt. A szerelmi témákat Howard zongorára, hárfára és fuvolára hangszerelte.[43] Ezzel szemben Shore muzsikája többféle különleges hangszert használt volna, hogy még egzotikusabbá tegye a filmet.[42][43] Ezeket az elkészült felvételeket azonban sohasem adták ki.[43][45]

A filmzene 2005-ben Golden Globe-jelölést kapott legjobb eredeti filmzene kategóriában,[46] és a kritikusok körében is többnyire pozitív fogadtatásban részesült.[41][43] Ennek ellenére egyesek hangot adtak azon véleményüknek, hogy a végeredményen érződik a sietség.[45][47]

Az 1930-as évek New Yorkját bemutató kezdő képsorok alatt Al Johnson 1925-ben felvett I’m Sittin’ on the Top of the World című száma hallható.[48][49] A dal nem került fel a hivatalos filmzene CD-jére.

A filmzenét 2005. december 13-án jelentette meg CD-n az Egyesült Államokban a Decca Records.[50]

Marketing[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmhez készült kedvcsináló teaser előzetest 2005. június 27-én este mutatták be a Volkswagen hivatalos honlapján, majd nem sokkal ezután az NBC Universal tulajdonában lévő 9 televíziós csatornán is leadták. Egyes előrejelzések azt jósolták, hogy a lehetséges nézőszám így eléri a 109 milliót is. Ezek mellett a trailer interneten is elérhetővé vált, valamint ekkor aktiválták a film hivatalos honlapját is. A mozikba szánt előzetes június 29-én debütált a Világok harca előtt.[51]

Jackson a King Kong készítéséről produkciós naplót készített, amelyek rövid werkfilmek formájában betekintést nyújtottak a film készítésébe. A naplókat nem sokkal A király visszatér DVD-megjelenése után kezdték el feltölteni az internetre, egy videó 3-4 perces volt. Összesen 54 készült, és nem sokkal a film mozikba kerülése előtt eltávolították őket, helyükre az utómunkálatokról készült werkfilmek kerültek fel. A produkciós naplók a Universal gondozásában DVD-n is megjelentek 2005. december 13-án.[52][53]

A filmhez kapcsolódóan a cselekmény előzményeit taglaló könyv is megjelent The Island of the Skull címen,[54] valamint egy Peter Jackson's King Kong című videojáték is. Utóbbit az Ubisoft fejlesztette ki, az alkotók együttműködésével.[55] Egy másik könyv, A The World of Kong, A Natural History of Skull Island a Weta Workshop gondozásában jelent meg. A könyv a filmben látható élőlények katalógusaként szolgál: a Koponya-sziget valamennyi élőlényét bemutatja latin névvel, rövid leírással és képekkel ellátva. A könyvet a Weta Workshop azon munkatársai illusztrálták és írták, akik a filmbeli állatokat is tervezték.[56]

Bemutató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozibemutató és bevételi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmet hirdető tábla az Odeon Leicester Square mozi előtt.

A King Kong világpremierje 2005. december 5-én volt New Yorkban,[57][58] Új-Zélandon december 13-án, Magyarországon pedig december 15-én mutatták be.[58][59]

Észak-Amerikában szerdai nyitónapján 9,75 millió dollár bevételt termelt, míg az első hétvége végéig összesen 66,2 millió dollárt.[60] Egyes elemzők szerint ez az eredmény csalódottságra adhat okot, mivel a film forgalmazói erősebb szerdai kezdéssel számoltak. Az észak-amerikai bevétel mellé a film világszerte további 83 millió dollárt hozott, ami az addigi 9. legerősebb külföldi kezdésnek számított.[61][62] A film hazai összbevétele végül alig több mint 218 millió dollárnál állt meg, ami 2005 5. legtöbb bevételt termelő mozijává tette.[63] A nemzetközi vetítések további 332, 4 millió dollárt hoztak, így a teljes összbevétel meghaladta az 550,5 millió dollárt is.[64] Ezzel szintén az 5. helyen végzett a nemzetközi és hazai bevételeket összesítő listán.[65] Magyarországon 2006. március 21-ig 559 088 dollár bevételt termelt,[66] míg Új-Zélandon 2005 legsikeresebb mozifilmje lett.[67]

Jackson nem sokkal a bemutató után megjegyezte, hogy érdekelné a film 3D-be történő átkonvertálása. 2007 környékén kb. 10 percet el is készítettek, ám a technika túl drágának bizonyult ahhoz, hogy a teljes filmet megcsinálják.[68][69]

DVD- és Blu-ray-megjelenés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a film 2006. május 16-án jelent meg 2 lemezes kiadásban DVD-n az InterCom forgalmazásában. Az egyik lemezre 2.35:1 képaránnyal és Dolby Digital 5.1-es angol és magyar hanggal a film került, míg a másik lemez csak extrákat tartalmaz, amelyekhez magyar felirat választható.[70] Blu-ray-en az alkotás 2009. március 26-án jelent meg a Select jóvoltából. A korongra a mozi változat került, eredeti képarányban, többek között angol és magyar hanggal, extrák nélkül.[71]

Az Egyesült Államokban a Universal a DVD megjelenését (2006. március 28.[72]) követő héten több mint 100 millió dollár bevételt tehetett zsebre a lemezek értékesítéséből, ami a stúdió számára rekordnak számított.[73] Ezen felül 2006 februárjában a Turner Broadcasting System és a American Broadcasting Company 26,5 millió dollárért vásárolta meg a televíziós sugárzás jogait a Universaltól.[72]

Díjak és elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmet a 78. Oscar-gálán összesen négy kategóriában jelölték, amiből hármat sikerült díjra váltania: legjobb hangvágás (Christopher Boyes, Michael Semanick, Michael Hedges és Hammond Peek), legjobb hang (Mike Hopkins és Ethan Van der Ryn) és legjobb vizuális effektusok (Joe Letteri, Brian Van’t Hul, Christian Rivers és Richard Taylor). A negyedik jelölést a legjobb díszlet kategóriájában kapta, itt azonban az Egy gésa emlékiratai bizonyult jobbnak.[74] A 63. Golden Globe-gálán Jacksont legjobb filmrendezőnek, James Newton Howard zenéjét pedig legjobb eredeti filmzenének jelölték, ám a díjat egyikük sem nyerte el.[46]

A brit filmakadémia összesen három kategóriában jelölte BAFTA-díjra a King Kongot. Ebből az alkotók egyedül a legjobb vizuális effektusoknak járó elismerést vihették haza, a legjobb hangnak és legjobb díszletnek járó díjakat A nyughatatlannal illetve a Harry Potter és a Tűz Serlegével szemben veszítették el.[75]

Vizuális effektusaiért, látványterveiért és díszleteiért az alkotás rengeteg elismerésben részesült.[76]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n King Kong. Internetes Szinkron Adatbázis. [2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  2. Watts Glad To Skip Auditions. contactmusic.com, 2005. március 24. [2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  3. Naomi Watts lehet King Kong szerelme. Origo. [2007. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  4. Lowri Williams: Naomi Watts Delighted To Work With Peter Jackson. entertainmentwise.com, 2005. december 9. [2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  5. ^ a b c d e Ian Spelling: Peter Jackson proves with King Kong that the director, not the beast, is the true eighth wonder of the world. Science Fiction Weekly, 2005. december. [2006. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. ^ a b c d e f Sibley  526 – 542. old.
  7. Exclusive Interview: Adrien Brody. Total Film, 2005. december 12. [2010. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  8. It's Adrien Brody Vs. King Kong. Mad Blast. [2007. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  9. Gabriel Snyder: Black joins Watts for 'King Kong'. Variety, 2004. március 29. [2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  10. ^ a b Liane Bornin: King' of the World. Entertainment Weekly, 2004. szeptember 27. [2013. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  11. ^ a b c d e f Steve Daly. „LexiKong”, Entertainment Weekly, 2005. december 23.. [2013. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 2.) 
  12. Wloszczyna, Susan: 'King Kong goes digital. USA Today, 2005. június 26. [2012. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  13. Exclusive Interview: Andy Serkis. Total Film, 2005. december 9. [2010. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  14. Michael Benoist: King Kong Discovers His Roots. National Geographic. [2012. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  15. ^ a b Mike Jackson: Peter Jackson. The Cinema Source, 2008. január 28. [2013. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  16. ^ a b c d e f g h i Paul A. Woods. Kong Cometh!, Peter Jackson: From Gore to Mordor. London: Plexus Books, 176–187. o (2005). ISBN 0-85965-356-0 
  17. ^ a b c d e Ian Pryor. Peter Jackson: From Prince of Splatter to Lord of the Rings - An Unauthorized Biography. New York City: Thomas Dunne Books, 209–210. o (2004). ISBN 0-312-32294-1 
  18. ^ a b c d e f g h i j Ray Morton. King Kong: The History of a Movie Icon - From Fay Wray to Peter Jackson. New York City: Applause: Theatre & Cinema Books, 316–329. o (2005). ISBN 1-55783-669-8 
  19. ^ a b c d e f Sibley 201., 316 – 339. old.
  20. Gabriel Snyder: It's a jungle out there. Variety, 2005. május 22. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  21. ^ a b c Michael Fleming: Universal going ape for 'Kong'. Variety, 2003. március 30. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  22. Don Groves: U peeks at primo primate. Variety, 2005. március 6. [2013. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  23. Sharon Waxman. „A Big Gorilla Weighs In”, The New York Times, 2005. október 27. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 2.) 
  24. Michael Fleming: 'Rings' team nabs a 'King's' ransom. Variety, 2003. augusztus 11. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  25. ^ a b c Staff: Peter Jackson, filmmaker. The Hollywood Reporter, 2004. február 24. [2006. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  26. Daniel Robert Epstein: Philippa Boyens Interview. UGO Networks. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  27. ^ a b c d e f g Long Live the King. Computer Graphics World, 2006. január. [2013. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  28. ^ a b c d e Colley, Ed: Jackson: King Kong is why I'm here. The Evening Standard, 2005. december 8. [2009. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  29. 'King Kong 'goes $32m over budget. BBC, 2005. október 28. [2009. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  30. ^ a b Gabriel Snyder: Primates getting pricier. Variety, 2005. október 26. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
  31. Top 10 Most Expensive Movies Ever Made in the World 2012. mostexpensivemovie.net. [2013. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  32. King Kong. The Numbers. [2013. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  33. Weta Workshop: King Kong (2005). Weta Workshop. [2013. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  34. Features: King Kong. Weta Digital. [2013. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  35. John Montgomery: More from SIGGRAPH 2012. fxguide.com, 2012. augusztus 10. [2013. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  36. ^ a b Weta Digital Uses Massive Software to Ape Reality on King Kong. Massive Software, 2005. december 1. [2013. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  37. Recreating the Eighth Wonder: The Making of King Kong (DVD). Universal. 2006.
  38. The New Zealand Weta is an endangered insect. Coast to Coast Tours. [2012. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  39. Exclusive Interview: Richard Taylor. Total Film, 2005. december 14. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  40. ^ a b c Paul Fischer: Interview: Andy Serkis "King Kong". Dark Horizons, 2005. december 5. [2005. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  41. ^ a b Soundtrack Information: King Kong (2005). soundtrack.net. [2013. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  42. ^ a b Jackson drops King Kong composer. BBC, 2005. október 18. [2009. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  43. ^ a b c d e f Andrew Klay: Soundtrack Review by Andrew Klay: King Kong (2005). reichelrecommends.com. [2013. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  44. Talking with Howard Shore on Film Music. Emanuel Levy. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  45. ^ a b c Hubai Gergely: Kisfilmek a "King Kong" zenéjéről. filmzene.net, 2007. február 19. [2012. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  46. ^ a b HFPA - Awards Search (King Kong). HFPA. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  47. Filmtracks: King Kong ( James Newton Howard). Filmtracks, 2005. december 16. [2013. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
  48. " I'm Sitting On Top Of The World". PolitiCollision. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  49. Jonathan E. Goldman: Issue 5: Film Reviews. Scope. [2013. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  50. ^ a b King Kong [Original Motion Picture Soundtrack]. All Music]]. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  51. Brad Brevet: 'King Kong' Trailer Taking Over TV On June 27th. Rope of Silicon, 2005. június 17. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 17.)
  52. Glenn Abel: King Kong: Peter Jackson's Production Diaries. Hollywood Reporter, 2005. december 19. [2006. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 17.)
  53. Joshua Tyler: King Kong - Peter Jackson's Production Diaries. cinemablend.com. [2010. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 17.)
  54. King Kong: The Island of the Skull. Good Reads. [2014. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  55. Peter Jackson's King Kong Review. IGN. [2013. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  56. King Kong : The World of Kong. Weta Workshop. [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  57. New York Will Host 'King Kong' Premiere. Fox News, 2005. június 30. [2014. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  58. ^ a b Release Info. IMDb. [2012. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  59. King Kong. Filmadatbázis. [2009. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  60. Box Office Mojo: King Kong. Box Office Mojo. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  61. C.S.Strowbridge: King-Sized Expectations. The Numbers, 2005. december 14. [2014. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  62. Brandon Gray: 'King Kong' Mighty But No Monster. Box Office Mojo, 2005. december 19. [2013. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  63. 2005 Domestic Grosses. Box Office Mojo. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  64. King Kong. Box Office Mojo. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  65. 2005 Worldwide Grosses. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  66. King Kong by Country. Box Office Mojo. [2014. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
  67. New Zealand and Fiji Yearly Box Office. Box Office Mojo. [2011. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
  68. Liam Goodwin: Peter Jackson talks Lord of the Rings 3D, Blu-ray disappointment. Filmonic, 2010. április 21. [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 21.)
  69. Film director 'sees future in 3D'. BBC News, 2006. április 25. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 21.)
  70. King Kong. Moziplussz. [2014. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  71. King Kong BD-n. dvdextra, 2009. február 17. [2014. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  72. ^ a b King Kong. The Numbers. [2013. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  73. 'King Kong' DVD scares up $100 mln 1st-week sales. ABC News, 2006. április 3. [2006. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  74. The 78th Academy Awards (2006) Nominees and Winners. oscars.org. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  75. Film in 2006. BAFTA Film. [2013. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  76. Awards for King Kong. Internet Movie Database. [2013. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sibley: : Brian Sibley: Peter Jackson: A Film-maker's Journey. London: HarperCollins. 2006. ISBN 0007175582  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]