II. Konstantin görög király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dudva (vitalap | szerkesztései) 2020. november 17., 10:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Az Aranygyapjas rend lovagjai kategória hozzáadva (a HotCattel))
Ez a szócikk a görög királyról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Konstantin (egyértelműsítő lap).
II. Konstantin
II. Konstantin 1987-ben
II. Konstantin 1987-ben
A hellének királya[1]
Uralkodási ideje
1964. március 6. – 1973. június 1.
ElődjePál
Utódjanem volt
Életrajzi adatok
Uralkodóházgörög királyi család
Született1940. június 2.[2][3][4][5][6]
 Görögország, Pszihikó, Athén mellett
Elhunyt2023. január 10. (82 évesen)[7]
Hygeia Hospital
NyughelyeTatoi Royal Cemetery
ÉdesapjaPál
ÉdesanyjaHannoveri Friderika
Testvére(i)
HázastársaAnna-Mária dán hercegnő
GyermekeiAlexandra görög és dán hercegnő
Pál görög koronaherceg
Miklós görög és dán herceg
Teodóra görög és dán hercegnő
Fülöp görög és dán herceg
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Konstantin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
Vitorlázás
Olimpiai játékok
arany
1960, Róma
Sárkányhajó

II. Konstantin (1940. június 2., Pszihikó, Athén mellett – ) Görögország királya 1964 és 1973 között.

Élete

Származása

Édesapja Pál görög királyi herceg (1901–1964) volt, I. Konstantin király (1868–1923) és Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) harmadik fia. Édesanyja Friderika Lujza hannoveri hercegnő (1917–1981) volt, Ernő Ágost braunschweigi herceg (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi és német császári hercegnő (1892–1980) leánya, II. Vilmos német császár unokája.

Konstantinnak két leánytestvére van:

A második világháború alatt Konstantin herceg dél-afrikai emigrációban élt szüleivel, és 1946-ban tért vissza Görögországba.

Apját Pál néven 1947-ben kiáltották Görögország királyává, ekkor Konstantin lett a trónörökös.

Uralkodása és elűzése

Apja halála után, 1964. március 6-án lépett trónra. Tartván attól, hogy a hadseregbe baloldali eszmék szivárognak be, 1965 júliusában menesztette miniszterelnökét, Jórgosz Papandréut, és 1967. április 21-ig ügyvezető kormányfőket nevezett ki. Ekkor azonban egy katonai puccs megelőzte a májusra tervezett parlamenti választást. Konstantin Görögország északi részén, 1967. december 13-án ellenpuccsal próbálkozott, de kevesen támogatták, ezért családostul kénytelen volt Rómába menekülni.

A királyság irányítását a katonai rezsim vette át, és Konstantin helyére régenst neveztek ki. A királynak megengedték, hogy visszatérhessen, ha akar.

A Görög Köztársaságban

1973. június 1-jén a katonaság a monarchiát eltörölve kikiáltotta a köztársaságot; intézkedésüket a július 29-én megtartott népszavazás is megerősítette. A katonai diktatúra bukása után, 1974. december 8-án újabb népszavazást tartottak a monarchiáról, a többség ekkor is a királyság ellen szavazott. Konstantin, aki tiltakozott az 1973-as népszavazás ellen, most elfogadta az eredményt.

Házassága, családja

II. Konstantin feleségével, Anna-Mária görög királynével

Konstantin 1964. szeptember 18-án vette feleségül Anna-Mária dán királyi hercegnőt, IX. Frigyes dán király leányát, II. Margit későbbi dán királynő húgát.

Konstantinnak és Mária-Annának öt gyermeke született:

Sport

II. Konstantin 1960-ban részt vett a római olimpián, ahol vitorlázásban csapatával aranyérmet szerzett a sárkányhajó (dragon class) kategóriában.

Források

  1. ↑ Őfelsége a hellének királya [1]
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ The Peerage (angol nyelven)
  5. ↑ Roglo
  6. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ Νεφέλη Λυγερού: Πέθανε ο τέως βασιλιάς Κωνσταντίνος, 2023. január 10.

Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  


Előző uralkodó:
Pál
Görög király
1964 – 1973		A Görög Királyság nagycímere
 Következő uralkodó:
Köztársaság
II. Konstantin görög király ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16.(=26.) IX. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
8. I. György görög király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17.(=27.) Hessen–Kasseli Lujza
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Konstantin görög király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Konsztantyin Nyikolajevics Romanov
 
 
 
 
 
 
 
9. Olga Konsztantyinovna Romanova
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Szász–Altenburgi Alexandra
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Pál görög király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Vilmos német császár
 
 
 
 
 
 
 
10.(=28.) III. Frigyes német császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Szász–Weimar–Eisenachi Auguszta
 
 
 
 
 
 
 
5. Poroszországi Zsófia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Szász–Coburg–Gotha-i Albert
 
 
 
 
 
 
 
11.(=29.) Szász–Coburg–Gotha-i Viktória
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Viktória brit királynő
 
 
 
 
 
 
 
1. II. Konstantin görög király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. V. György hannoveri király
 
 
 
 
 
 
 
12. Hannoveri Ernő Ágost
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Szász–Altenburgi Mária
 
 
 
 
 
 
 
6. Hannoveri Ernő Ágost
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26.(=16.) IX. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
13. Dániai Tíra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27.(=17.) Hessen–Kasseli Lujza
 
 
 
 
 
 
 
3. Hannoveri Friderika
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28.(=10.) III. Frigyes német császár
 
 
 
 
 
 
 
14. II. Vilmos német császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29.(=11.) Szász–Coburg–Gotha-i Viktória
 
 
 
 
 
 
 
7. Poroszországi Viktória Lujza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. VIII. Schleswig–Holsteini Frigyes
 
 
 
 
 
 
 
15. Schleswig–Holsteini Auguszta Viktória
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Hohenlohe–Langenburgi Adelheid
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Konstantin_görög_király&oldid=23262472”