Huszváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Huszváros (Huși)
Banca- Husi.jpg
Látkép a városra
Huszváros címere
Huszváros címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Vaslui
Rang Municípium
Polgármester Tudor Stafie
Irányítószám 735100
SIRUTA-kód 161829
Népesség
Népesség 26 266 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 8 (2011)
Népsűrűség 6.346 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 70 - 120 m
Terület 5,2 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Huszváros  (Románia)
Huszváros
Huszváros
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 40′ 27″, k. h. 28° 03′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 27″, k. h. 28° 03′ 35″

Huszváros (románul: Huși) város Vaslui megyében, Moldvában, Romániában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Prut folyó közelében, a megyeszékhelytől, Vászlótól 45 km-re észak-északkeleti irányban helyezkedik el.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost az 1438-ban Magyarországról elmenekült magyar husziták alapították. Moldvai településüket 1487-ben említette először oklevél, a magyar írott forrásokban Husz, Huszt néven.

A város lakosai Magyarországról magukkal vitték biblia fordításaikat is, és vallási jellegű irodalmi tevékenységüket újonnan felépített városukban is folytatták. E huszita biblia- és zsoltárfordítások a magyar irodalomtörténetnek máig nagy jelentőségű emlékei.

E kulturális értékek megteremtésének gazdasági alapját a környék híres, virágzó zöldség-és gyümölcstermesztése biztosította.

A város jelentőségét bizonyítja az is, hogy a 16. században székhelye volt a moldvai fejedelmeknek, és szülővárosa lett Petru Rares-nek is.

1497-ben III. István moldvai fejedelem templomot építtet itt, melyet Szent Péter és Szent Pál apostoloknak szentelnek fel. 1598-ban püspöki székhely lett, a harmadik moldvában, Rădăuți és Románvásár után.

Municípiumi rangot 1995-ben kapott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása:

  • 1912 - 15.652 lakos
  • 1930 - 17.130 lakos
  • 1948 - 16.605 lakos
  • 1956 - 18.055 lakos
  • 1966 - 20.715 lakos
  • 1977 - 22.895 lakos
  • 1992 - 32.673 lakos
  • 2002 - 29.510 lakos

Etnikai megoszlása, a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 29,349 (99.45%)
  • Romák: 129 (0.43%)
  • Zsidók: 13 (0.04%)
  • Magyarok: 9 (0.03%)
  • Olaszok: 4 (0.01%)
  • Ukránok: 2 (0.0%)
  • Görögök: 2 (0.0%)
  • Németek: 1 (0.0%)
  • Más: 1

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Péter és Pál apostolok temploma
  • Püspöki Palota épülete, 1782-1792 között építették, 1998-2003 között felújították
  • Megyei Múzeum
  • Dimitrie Cantemir emlékháza
  • Bor Múzeum

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia egyik legfontosabb bortermelő vidékének a központja.

Jelentős a város géipara, élelmiszeripara, bőr és cipőipara, faipara és az építőanyagipara.

Lendületesen fejlődik a város turizmusa is.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgócsapatok a városban:

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszváros témájú médiaállományokat.