Huszváros
| Huszváros (Huși) | |||
 |
|||
| Látkép a városra | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Vaslui | ||
| Rang | Municípium | ||
| Polgármester | Tudor Stafie | ||
| Irányítószám |
735100 .510 |
||
| Népesség | |||
| Népesség | 29 512 fő (2002) +/- | ||
| Magyar lakosság | 9 | ||
| Népsűrűség | 6.346 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 70 - 120 m | ||
| Terület | 5,2 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Huszváros
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 46° 40′ 27″, k. h. 28° 3′ 35″ | |||
Huszváros (románul: Huși) város Vaslui megyében, Moldvában, Romániában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Prut folyó közelében, a megyeszékhelytől, Vászlótól 45 km-re észak-északkeleti irányban helyezkedik el.
Történelem [szerkesztés]
A várost az 1438-ban Magyarországról elmenekült magyar husziták alapították. Moldvai településüket 1487-ben említette először oklevél, a magyar írott forrásokban Husz, Huszt néven.
A város lakosai Magyarországról magukkal vitték biblia fordításaikat is, és vallási jellegű irodalmi tevékenységüket újonnan felépített városukban is folytatták. E huszita biblia- és zsoltárfordítások a magyar irodalomtörténetnek máig nagy jelentőségű emlékei.
E kulturális értékek megteremtésének gazdasági alapját a környék híres, virágzó zöldség-és gyümölcstermesztése biztosította.
A város jelentőségét bizonyítja az is, hogy a 16. században székhelye volt a moldvai fejedelmeknek, és szülővárosa lett Petru Rares-nek is.
1497-ben III. István moldvai fejedelem templomot építtet itt, melyet Szent Péter és Szent Pál apostoloknak szentelnek fel. 1598-ban püspöki székhely lett, a harmadik moldvában, Rădăuți és Románvásár után.
Municípiumi rangot 1995-ben kapott.
Népesség [szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
- 1912 - 15.652 lakos
- 1930 - 17.130 lakos
- 1948 - 16.605 lakos
- 1956 - 18.055 lakos
- 1966 - 20.715 lakos
- 1977 - 22.895 lakos
- 1992 - 32.673 lakos
- 2002 - 29.510 lakos
Etnikai megoszlása, a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 29,349 (99.45%)
- Romák: 129 (0.43%)
- Zsidók: 13 (0.04%)
- Magyarok: 9 (0.03%)
- Olaszok: 4 (0.01%)
- Ukránok: 2 (0.0%)
- Görögök: 2 (0.0%)
- Németek: 1 (0.0%)
- Más: 1
Látnivalók [szerkesztés]
- Szent Péter és Pál apostolok temploma
- Püspöki Palota épülete, 1782-1792 között építették, 1998-2003 között felújították
- Megyei Múzeum
- Dimitrie Cantemir emlékháza
- Bor Múzeum
Gazdaság [szerkesztés]
Románia egyik legfontosabb bortermelő vidékének a központja.
Jelentős a város géipara, élelmiszeripara, bőr és cipőipara, faipara és az építőanyagipara.
Lendületesen fejlődik a város turizmusa is.
Testvérvárosok [szerkesztés]
Hírességek [szerkesztés]
- Corneliu Zelea Codreanu (1899 - 1938) - politikus, a Vasgárda egyik vezetője volt
- Alexandru Giugaru (1897 - 1986) - színész, komikus
- Nicolae Malaxa (1884 - 1965) - mérnök, mozdonytervező, vállalkozó
Sport [szerkesztés]
Labdarúgócsapatok a városban:
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
