Hidegpatak
| Hidegpatak (Studenec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1264 |
| Polgármester | Jozef Rusnák |
| Irányítószám | 053 04 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 482 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 463 m |
| Terület | 8,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 20° 46′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 20° 46′ 12″ | |
| Hidegpatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hidegpatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hidegpatak, (1899-ig Kolbach, szlovákul: Studenec, németül: Kohlbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 490 lakosából 415 szlovák volt.
Fekvése
Lőcsétől 13 km-re keletre fekszik.
Története
A falut a szepesvári királyi uradalomból érkezett német telepesek alapították, akiket IV. Béla király 1258-ban telepített erre a vidékre. 1264-ben "Kaldbach" néven említik először. 1279-ben "Kalderbach", 1284-ben "Kolbach", 1468-ban "Kolbah" alakban szerepel az írott forrásokban. 1317-ben a szepesi szász települések közösségének tagja, a 15. században a szepesi váruradalom része. Szent Márton temploma 1510-ben a szepesi káptalanhoz tartozott, majd a 17-18. században a jezsuitáké. 1776-tól a falu a szepesi szemináriumé, majd 1779-től Mária Terézia adományaként a szepesi püspökségé. 1787-ben 45 házában 328 lakos élt, 1828-ban 50 háza és 369 lakosa volt. lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "KOLBACH. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok; fekszik Szepes Várallyához nem meszsze, és annak filiája, határbéli földgye jó termékenységű, legelője szoross, más javai meg lehetősek. " [2]
Fényes Elek szerint "Kolbach, Szepes vmegyében, tót falu, Szepesvárhoz közel: 369 kath. lak."[3]
1910-ben 403, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
2001-ben 509 lakosából 501 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1892-ben épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |  | |
