Hazslin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Langbein (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. november 3., 22:26-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. ("Népessége" címsor & jav.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Hazslin (Hažlín)
Hazslin zászlaja
Hazslin zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterFrantišek Olah
Irányítószám086 14
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség1078 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság283 m
Terület20,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 06″, k. h. 21° 25′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 06″, k. h. 21° 25′ 07″
Hazslin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hazslin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hazslin (szlovákul: Hažlín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 10 km-re keletre, a Tapoly és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

Római katolikus templom

A falu területe ősidők óta lakott, határában az i. e. 13.-10. századból származó bronz tárgyakat találtak 1955-ben.

Hazslin első, birtokként történő említése 1247-ből, a bártfai ciszterciták birtokainak elhatárolási okiratában történik. A mai falu első említése „Heuslingh” alakban 1414-ből származik. A Czudar család makovicai váruradalmához tartozott, akik zálogbirtokként a pelsőci uradalomnak adták. 1427-ben „Esleng”-nek 77 adózó jobbágytelke volt. Az 1471. évi lengyel hadjárat során a falu súlyos károkat szenvedett és lakossága is jelentősen csökkent. 1492-ben a faluban malom is működött, ekkor „Hazlingh” alakban említik. Ekkor történik említés kőtemplomáról is, melyhez fa harangtorony tartozott és a falu közepén állt. Ezt a gótikus templomot 1730-ban bontották le. Helyette fatemplom épült, amely azonban 20 év múlva leégett.

1712-ben a községnek 29 adózó portája volt. 1722 és 1760 között Hazslint nyolc nagyobb tűzvész pusztította. 1738-ban a pestisjárványban a község 12 családja halt ki. A leégett fatemplom helyett építették fel a ma is álló templomot 1752-ben. 1771-ben a falunak 80 háza volt. A község pecsétje 1787-ben készült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJSZLIN. Tót falu Sáros Várm., főldes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, ’s a’ Makovitzai Uradalomhoz tartozik, földgye termékeny, és könnyen mivelhető, réttyei is jók, erdeje, legelője elég van.[2]

A 19. század közepén már ismét a nagyobb települések közé számított 684 lakossal és 98 házzal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Haiszlin, tót falu, Sáros vmegyében, Bártfához keletre 1 3/4 mfld: 985 romai, 10 g. kath., 8 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Termékeny határ. Jó rét. Erdő. F. u. gr. Szirmay Tamás.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 870, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1230 lakosából 1206 szlovák volt.

2011-ben 1176 lakosából 1098 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Hažlín
A Wikimédia Commons tartalmaz Hazslin témájú médiaállományokat.