HMS Norfolk (nehézcirkáló)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
HMS Norfolk
HMS Norfolk convoy.jpg
Hajótípus Nehézcirkáló
Üzemeltető A Brit Királyi Haditengerészet zászlaja Brit Királyi Haditengerészet
Hajóosztály County-osztály
Pályafutása
Építő Fairfield Shipbuilding & Engineering Co. Ltd (Govan)
Építés kezdete 1927. július 8.
Vízre bocsátás 1928. december 12.
Szolgálatba állítás 1930. április 30.
Sorsa 1950. február 14-én szétbontották.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 10 035 ts
13 420 ts (teljesen felszerelve)
Hossz 186 m
Szélesség 20,1 m
Merülés 4,9 m
Sebesség 31,5 csomó (58 km/h)
Hatótávolság 22 000 km 12 csomós (22 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet
  • 8 db 203 mm-es ágyú
  • 4 később 8 db többcélú 102 mm-es ágyú
  • 24 db 37 mm-es légvédelmi ágyú
  • 8 db 610 mm-es torpedóvető cső
Repülőgépek 2 db Supermarine Walrus hidroplán

Legénység 653 fő

A HMS Norfolk a Brit Királyi Haditengerészet egyik County (London)-osztályú nehézcirkálója. A Királyi Haditengerészetnek, a 10 035 tonna vízkiszorítású nehézcirkáló hadrendbe állítása előtt hosszú ideig nem volt HMS Norfolk nevű hajója. A Norfolk építését 1927 júliusában kezdték a Fairfield Shipbuilding & Engineering Co. Ltd govani hajógyárában. Vízrebocsátására 1928. december 12-én, hadrendbe állítására pedig 1930. április 30-án került sor. 1931 szeptemberében a Norfolk is részt vett a később Invergordoni lázadás néven elhíresült zendülésben. A hajó később a Honi Flottában teljesített szolgálatot, egészen addig, amíg 1937-ben át nem helyezték az Indiai-óceánra.

1939-ben, a második világháború kitörésekor a Norfolkot ismét a Honi Flotához rendelték és részt vett a német csatacirkálók, a Scharnhorst és a Gneisenau, valamint kísérőhajójuk, az Admiral Scheer üldözésében. A hajó ezt követően számos javításon esett át, ahol az elszenvedett sérüléseket kijavították, valamint a hajó bizonyos részeit át is alakították. Első javítására Belfastban került sor, miután az U-47 eltalálta a hajót. Az U-47 volt felelős a Royal Oak csatahajó elsüllyesztéséért is.

Röviddel ezután a Norfolk egy légitámadásnak esett áldozatul, ahol bombatalálatot kapott, így a hajó ismét javításra szorult, melyre ezúttal a Clyde folyón került sor. A javítást követően a nehézcirkáló áthajózott a Tyne hajógyárba, ahol radart szereltek fel rá.

1941 májusában a Norfolk volt a második hajó, amely észrevette a német Bismarck csatahajót. A hajó folytatta az üldözést, majd a Rodney és a King George V csatahajókkal elsüllyesztette a német hajót. Szeptembertől a Norfolk a sarkvidéki konvojok kíséretében vett részt. 1943. december 26-án a Norfolk egyike volt a JW55B konvojt kísérő cirkálóknak mikor a Scharnhorst rájuk támadt. A brit hajó háromszor találta el a német hajót, ami ennek következtében inkább ideiglenesen visszavonult, de később a helyzetét félreértelmezve újból támadott. A távolfedezetként beérkező Duke of York csatahajó elsüllyesztette a német hajót.

A Norfolk szintén megsérült az összecsapásban, ezért Tyne-ba hajózott, újbóli javítás céljából. Javítása miatt a hajó nem vehetett részt a normandiai partraszállásban. Mikor a háború a végéhez közeledett, a Norfolk elhagyta Plymouth-ot és Máltára hajózott, ahol a nehézcirkálót felújították. A máltai út előtt viszont még hazaszállította a norvég királyi családot Oslóba, miután öt évig Londonban tartózkodtak a német megszállás következtében. A felújítás után a hajó ismét az Indiai-óceánra került.

1949-ben a Norfolk visszatért az Egyesült Királyságba és a Tartalék Flottához került. 1950. február 14-én a nehézcirkáló Newportba hajózott, ahol 22 évnyi szolgálat után szétbontották.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]