Gorbonok
| Kloštar Podravski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Kloštar Podravski |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Marijan Debeljak |
| Irányítószám | 48362 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2749 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 97,10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Terület | 17,58 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 59′ 00″, k. h. 17° 09′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 00″, k. h. 17° 09′ 42″ | |
| Kloštar Podravski weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kloštar Podravski témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gorbonok (horvátul Kloštar Podravski) falu és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Budančevica, Kozarevac és Prugovac települések tartoznak hozzá.
Fekvése
Szentgyörgyvártól 10 km-re délkeletre a Drávamenti-síkságon a megye keleti határán fekszik.
Története
Kloštar Podravski a középkorban ennek a vidéknek a legjelentősebb települése és erődítménye volt. Egykori neve Gorbonog és ezen a néven szerepel a zágrábi káptalan helyzetéről írt 1334-es okiratban és az 1501-es egyházlátogatás jegyzőkönyvében is. A terület a 13. században Belus bán utódainak a Gorbonukiaknak az uradalmához tartozott. Itt állt Gorbonuk, vagy más néven Grabovnik vára. Az 1334-es okirat megemlíti a település Szent Adorján tiszteletére szentelt templomát is. A településnek ezt a részét a mai napig is Oderjannak nevezik. Említenek itt egy ferences kolostort is, amely 1292 és 1552 között működött. Róla kapta a nevét a település is. Templomát 1295-ben építették gótikus stílusban.
Miután 1552. augusztus 2-án Verőce vára török kézre került, Tahy Ferenc felgyújtatta Gorbonuk várát, a kolostor és a templom pedig a környékbeli településekkel együtt ezt követően pusztult el. A község területe pusztaság maradt egészen a 17. század közepéig, a kolostor és templomának romjai azonban még ekkor is látszottak, hiszen a korábbi Gorbonuk név immár “Kloster” alakra változott. A falu újraalapítása a 17. század végén, Verőce 1684-es felszabadítása után történt. A romos templomot csakhamar helyreállították és Szent Benedekről tiszteletére szentelték fel. Ekkor már nem volt a köztudatban, hogy a középkori kolostor és temploma kinek volt szentelve, egy régi szájhagyomány szerint azonban a tatárjárásig egy bencés kolostor állt a faluban.1702-ben alapították plébániáját, Oderjan, Prugovac és Kozarevac falvak tartoztak hozzá. A település a plébániatemplom körül fejlődött ki és a lakosság számának köszönhetően e terület központi települése lett.
A falunak 1857-ben 1208, 1910-ben 1892 lakosa volt. A falu Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. Alojzije Stepinac bíboros zágrábi érsek 1940. augusztus 25-én a kápolna oltárának új Fájdalmas Szűzanya képét szentelte fel. A Fájdalmas Szűzanya iránti egyre növekvő tisztelet eredményezte, hogy a plébániatemplomnak 1954-ben a másik titulusa ez lett. 2001-ben a falunak 1707, a községnek 3603 lakosa volt.
Nevezetességei
- Szent Benedek és a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát a középkori templom maradványainak felhasználásával a 17. század végén építették.
- Gorbonok vára
- Szent Adorján tiszteletére szentelt kápolnája 1997-ben épült a középkori kápolna helyén.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.