Vojnovec Kalnički

Vojnovec Kalnički
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Kapronca-Körös
Község	Nagykemlék
Rang	falu
Polgármester	Božidar Kovačić
Irányítószám	48269
Körzethívószám	(+385) 048
Népesség
Teljes népesség	155 fő (2001) +/-
Népsűrűség	52,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	250 m
Terület	2,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vojnovec Kalnički Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 7′ 15″, k. h. 16° 25′ 25″46.1208333333, 16.4236111111

Vojnovec Kalnički falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Nagykemlékhez tartozik.

Fekvése

Köröstől 17 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délnyugatra a Kalnik-hegység lábánál fekszik.

Története

Története szorosan összefügg a felette magasodott kiskemléki vár és uradalmának történetével. A birtok első tulajdonosaként 1240-ben, egy Maladurics nevű nemest említenek, akitől IV. Béla király a tatárjárást követően hűtlenség címén elvette és híveinek Bebek Fülöpnek és Detrének adta. Ezután a kiskemléki uradalomban több birtokos váltotta egymást, de a vár és uradalma legtöbbször a szomszédos Nagykemlék uradalmának részét képezte. A 14. század elején tulajdonosa Ágoston zágrábi püspök lett, majd Kurács Tamás és Mevladov Péter nemeseket említik tulajdonosokként. Magát a várat 1334-ban említették meg először, amikor egy bizonyos Gergely nevű nemes birtokában volt. A 14. század közepén, a vár és birtoka, Széchy Miklós horvát bán tulajdonában volt. A század végén már királyi birtok. 1481-ben Hunyadi Mátyás a Koszács családnak adta, akik 1534-ig voltak a birtokosai. Ezután több birtokos után az Orehóczy család birtoka lett, akik a közeli Gornja Rijekában egy új kastélyt építettek, ezért a várat végleg elhagyták.

A falunak 1857-ben 312, 1910-ben 405 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 155 lakosa volt.

Nevezetességei

Kiskemlék várának romjai a falu felett egy nehezen megközelíthető, szakadékszerűen meredek oldalú hegygerinc északi végében találhatók. A kis alapterületű vár szabálytalan félkörív alaprajzú volt egy négyzetes lakótoronnyal. A vár legépebben maradt része az egykori kaputorony volt, mely mára a járószintig leomlott. Az egykori épületekre, noha a vár kétszintes lehetett csak kisebb falmaradványok utalnak. A sziklagerinc déli végén egy természetes árok húzódik, melyet fallal is megerősítettek.

A várhoz fűződő legenda

A vár történetéhez egy legenda, a feketébe öltözött királyné (Crnoj Kraljici) legendája fűződik. Eszerint Zsigmond király felesége, Cillei Borbála gyakran időzött itt míg férje távol volt. Így történt ez az 1396-os nikápolyi csata idején is, melyben apja is elesett. A legenda szerint magányos és apja halála miatt vigaszt kereső Borbála, Nagy- és Kiskemlék várkapitányánál, Neuhäusel Zsigmondnál talált vigasztalást. A hazatérő király miután rájött felesége hűtlenségére, parancsot adott a kapitány kivégzésére, Borbálát pedig a csehországi Melnik várkastélyába záratta, ahol az nem sokkal később meg is halt. Ezért Kiskemlék várát, a helyiek Puszta Borbála várának (Pusta Barbara) is nevezik. Állítólag a vár alatt valamikor állt egy Szent Borbála tiszteletére szentelt kápolna is, mely azonban az idők során elpusztult. A legenda alapja egy régebbi, egy boszorkányról szóló legenda, mely az idők folyamán a feketébe öltözött királynévá módosult.

Külső hivatkozások

• Nagykemlék község hivatalos oldala
• A Kemléki-hegység (Kalničko gore) várai
• Kiskemlék várának története
• A rekai és kiskemléki uradalom története

Források

• Branko Nadilo: A Kemléki hegység (Kalničko gore) várai (A „Građevinar” folyóirat 2004/56. évfolyama 6. számában)
• Mladen Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavoniji. Zagreb, 1998.
• Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, Zagreb, 1920.