Hampovica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hampovica
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Kapronca-Körös
Község Virje
Jogállás falu
Polgármester Mirko Perok
Irányítószám 48350
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség 300 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 26,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 174 m
Terület 11,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hampovica (Horvátország)
Hampovica
Hampovica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 01′ 00″, k. h. 16° 57′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 00″, k. h. 16° 57′ 15″

Hampovica falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Virjéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaproncától 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra a Bilogora-hegység völgyében a Hotova-patak partján a Virjéről a Belovárra menő út mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 15. század második felében Mátyás király uralkodása alatt lett a birtokosa a területnek a kikeresztelkedett bécsi származású zsidó Hampó Ernuszt János budai kereskedő, majd királyi kincstartó, 1474-től horvát bán, aki valószínűleg a település nevét is adta. A család 1540-ig Ernuszt Gáspár haláláig volt az uradalom birtokosa, majd a birtok felesége révén a Keglevich családé lett. Szent András tiszteletére szentelt templomát 1852-ben építették. Iskoláját 1891-ben említik először, addig az itteni gyerekek a szomszédos Miholjanecre jártak, ami különösen télen okozott nagy gondot. A Hotova-patakon a Filip és Novak családoknak volt vízimalmuk.

A falunak 1857-ben 528, 1910-ben 831 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. A településnek már 1939-óta van vízvezetéke, mivel a víz hiánya különösen szárazság idején okozott nagy gondot. A vizet egy forrásból és a közeli Lukács-árokból vezették ide és abban az időben az egész környék egyetlen falusi vízvezetéke volt. A falu, mely akkor még 870 lelket számlált erre nagyon büszke is volt. Hampovicának 2001-ben 300 lakosa volt. Alapiskolája 1997-ben épült. A faluban vadásztársaság, nőegylet és önkéntes tűzoltó egylet működik. Lakói főként mezőgazdaságból, különféle vállalkozásokból élnek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát 1852-ben építették, 1995-ben megújították.
  • Érdekesség, hogy a településnek saját himnusza van, melyet Željko Toplak tanító és Ivo Vukres helyi lakos írtak és ünnepi alkalmakkor eléneklik.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. január 13.)