Cirkvena

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cirkvena
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Kapronca-Körös
Község Sveti Ivan Žabno
Rang falu
Polgármester Vladimir Oguman
Irányítószám 48213
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség 584 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 60,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 9,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cirkvena  (Horvátország)
Cirkvena
Cirkvena
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 56′ 10″, k. h. 16° 39′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 10″, k. h. 16° 39′ 30″

Cirkvena falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Sveti Ivan Žabnohoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köröstől 14 km-re, községközpontjától 4 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve 1201-ben még patak névként bukkan fel "Cirquena" alakban. Birtokként 1261-ben szerepel először írott forrásban, de birtokként és nemesi előnévként a középkor végéig még számos dokumentumban megtaláljuk. Feltételezik, hogy a templomosoknak ezen a helyen rendházuk is volt. [2] 1326-ban egy határleírásban említik a szőlőhegyi Szűz Mária templomot, melyet történészek Cirkvena középkori templomával azonosítanak. A templomot és papját 1334-ben a zágrábi káptalan helyzetéről írott oklevélben, majd 1397-ben is megemlítik. Ez utóbbi dátum egyben a templom első minden kétséget kizáró említése. A településen már 1357-ben állt egy nemesi udvarház, vagy várkastély mely tényt 1507-ben is megerősítenek, 1543-ban pedig már egyértelműen erődítményként ("fortalicium Czyrquena") szerepel. Cirkvena ekkor a Kerecsényi család birtoka volt. 1563-ban a végvári rendszer állapotát vizsgáló királyi bizottság megjegyzi róla, hogy néhány évvel korábban épült. Ez azonban valószínűleg csak egy bővítés lehetett, mivel az erősség nyilvánvalóan sokkal régebbi volt. 1578-ban és 1586-ban a horvát szábor további megerősítését rendelte el. 1635-ben a Kerecsényiek kihalása után Cirkvena Mikulics Tamás birtoka lett. 1664-ben királyi adományként a körösi határőrezred parancsnoka Johann Joseph von Herberstein kapta meg, aki a mezőváros lakóit 7000 forint ellenében felszabadította feudális kötelezettségeik alól. 1673-ban I. Lipót megerősítette Cirkvena szabad királyi városi rangját. 1767-ben a katonai határvidékhez csatolták, melyhez 1871-ig a katonai közigazgatás megszüntetéséig tartozott. A katonai közigazgatás alatt a település elveszítette korábbi jelentőségét és egyszerű faluvá vált.

1857-ben 840, 1910-ben 949 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 584 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1306-ban említik először. 1326-ban és 1386-ban is plébániatemplomként szerepel a korabeli forrásokban. Megemlíti az 1501-es egyházlátogatás is. Mai formájában a 18. század második felében építették át.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ranko Pavleš: Srednjovjekovna topografija Cirkvene, Žabna i njihove okolice. Koprivnica, 2009.
  • Branko Nadilo: Protuturske i druge utvrde izmedu Vrbovca i Save. Građevinar 2004.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  2. Lelja Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Zagreb, 1984.