Cirkvena
| Cirkvena | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Körös |
| Község | Sveti Ivan Žabno |
| Rang | falu |
| Polgármester | Vladimir Oguman |
| Irányítószám | 48213 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 584 fő (2001)[1] +/- |
| Népsűrűség | 60,71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Terület | 9,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Cirkvena
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 45° 56′ 10″, k. h. 16° 39′ 30″ | |
Cirkvena falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Sveti Ivan Žabnohoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Köröstől 14 km-re, községközpontjától 4 km-re délkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A település neve 1201-ben még patak névként bukkan fel "Cirquena" alakban. Birtokként 1261-ben szerepel először írott forrásban, de birtokként és nemesi előnévként a középkor végéig még számos dokumentumban megtaláljuk. Feltételezik, hogy a templomosoknak ezen a helyen rendházuk is volt. [2] 1326-ban egy határleírásban említik a szőlőhegyi Szűz Mária templomot, melyet történészek Cirkvena középkori templomával azonosítanak. A templomot és papját 1334-ben a zágrábi káptalan helyzetéről írott oklevélben, majd 1397-ben is megemlítik. Ez utóbbi dátum egyben a templom első minden kétséget kizáró említése. A településen már 1357-ben állt egy nemesi udvarház, vagy várkastély mely tényt 1507-ben is megerősítenek, 1543-ban pedig már egyértelműen erődítményként ("fortalicium Czyrquena") szerepel. Cirkvena ekkor a Kerecsényi család birtoka volt. 1563-ban a végvári rendszer állapotát vizsgáló királyi bizottság megjegyzi róla, hogy néhány évvel korábban épült. Ez azonban valószínűleg csak egy bővítés lehetett, mivel az erősség nyilvánvalóan sokkal régebbi volt. 1578-ban és 1586-ban a horvát szábor további megerősítését rendelte el. 1635-ben a Kerecsényiek kihalása után Cirkvena Mikulics Tamás birtoka lett. 1664-ben királyi adományként a körösi határőrezred parancsnoka Johann Joseph von Herberstein kapta meg, aki a mezőváros lakóit 7000 forint ellenében felszabadította feudális kötelezettségeik alól. 1673-ban I. Lipót megerősítette Cirkvena szabad királyi városi rangját. 1767-ben a katonai határvidékhez csatolták, melyhez 1871-ig a katonai közigazgatás megszüntetéséig tartozott. A katonai közigazgatás alatt a település elveszítette korábbi jelentőségét és egyszerű faluvá vált.
1857-ben 840, 1910-ben 949 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 584 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1306-ban említik először. 1326-ban és 1386-ban is plébániatemplomként szerepel a korabeli forrásokban. Megemlíti az 1501-es egyházlátogatás is. Mai formájában a 18. század második felében építették át.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A község hivatalos oldala
- Lelja Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai
Források [szerkesztés]
- Ranko Pavleš: Srednjovjekovna topografija Cirkvene, Žabna i njihove okolice. Koprivnica, 2009.
- Branko Nadilo: Protuturske i druge utvrde izmedu Vrbovca i Save. Građevinar 2004.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
- ↑ Lelja Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Zagreb, 1984.
