Miholec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miholec
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Kapronca-Körös
Község Sveti Petar Orehovec
Jogállás falu
Polgármester Franjo Poljak
Irányítószám 48267
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség 407 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 49,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 156 m
Terület 8,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Miholec (Horvátország)
Miholec
Miholec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 03′ 20″, k. h. 16° 26′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 20″, k. h. 16° 26′ 45″

Miholec falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Sveti Petar Orehovechez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köröstől 9 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést már 1193-ban említik egy peres ügy kapcsán, mely Dežislav és Drašo nevű nemesek és a zágrábi püspök között zajlott és a pécsi püspök, valamint Kalán horvát-szlavón gubernátor ítélkezett benne. Miholec a 12. század közepétől a zágrábi püspökség birtoka, Kamenik nevű birtokának székhelye volt. Nevét Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta, mely 1244-ben szerepel először írott forrásban. 1334-ben megemlíti Ivan zágrábi főesperes is a zágrábi káptalan helyzetéről írott jelentésében.

A falunak 1857-ben 440, 1910-ben 696 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 407 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma a falu központjában levő háromszög alakú téren áll. Az egyhajós templom a 13. században már állt. A 15. század végén, vagy a 16. század elején késő gótikus stílusban, majd 1770 körül barokk stílusban építették át. A déli oldalon áll a 16. század elején épített harangtorony. A templomnak négy barokk oltára, szószéke, keresztelőmedencéje van.
  • Az egyemeletes plébániaépület a 18. század második felében épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátország kulturális emlékei

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uro Škvorc: Župa Svetog Petra apostola u Svetom Petru Orehovcu Cris, god. VII. br. 1/2005 srt. 123-133.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. március 2.)