Peteranec
| Peteranec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Peteranec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Pakasin |
| Irányítószám | 48321 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2300 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 61,29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Terület | 24,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 11′ 32″, k. h. 16° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 32″, k. h. 16° 53′ 30″ | |
| Peteranec weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Peteranec falu és község Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Sigetec és Komatnica települések tartoznak hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Kaproncától 6 km-re északkeletre a Drávamenti-síkságon fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén már az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a falutól délre, Koprivnički Bregi közelében előkerült leletek. Az itteni Szent Péter plébániatemplomot 1270-ben említik először abban az oklevélben, melyben V. István magyar király megerősíti apjának IV. Bélának egy 1267-ben tett birtok adományát. Az oklevélben az itteni Szent Péter egyháza "per quam itur ad ecclesiam beati Petri" alakban szerepel. Róla kapta nevét a település is, melyet azonban csak jóval később említ írásos forrás. 1334-ben az itteni plébánia "ecclesiae s. Petri in portu Dravae" (a Dráva kapujában levő Szent Péter egyház) alakban szerepel a zágrábi főesperesnek a káptalan helyzetéről szóló feljegyzésében. A Dráva abban az időben ugyanis a mainál jóval keletebbre, közvetlenül a falu mellett folyt. 1353-ban egy okirat az itteni Thor nemes családot említi, ez a település első közvetett említése. Sokat szenvedett a település a 16. században, mivel a török támadások egyik fő iránya a Drávamente volt. 1532-ben a Bécs ellen vonuló szultáni sereg, majd 1552-ben Ulama bég serege dúlta fel. A török a középkori plébániatemplomot is elpusztította. Az itteni élet csak 1606 után lett biztonságosabb, amikor a visszatérő őslakosok mellett számos idegen család, köztük a török harcosok leszármazottai is megtelepedtek a faluban. 1659-ben az egyházi vizitáció szerint a falu a dörnyei plébániához tartozott. Az új plébániatemplom építése 1761 körül kezdődött és 1773-ra fejeződött be, a plébániát pedig 1789-ben alapították újra. A 18. század közepéig Peteranec a kaproncai uradalomhoz tartozott. Ekkor a katonai határőrvidék megszervezésével a szentgyörgyi határőrezred egyik századának központja lett. 1765-ben szabad katonai közösség rangjára emelkedett, de később kiváltságait gyorsan elveszítette és egyszerű vidéki faluvá vált. Fejlődésére kedvezően hatott, hogy 1870-ben megindult a vasúti forgalom a Budapest-Zágráb vonalon. 1871 és 1875 között az azonos nevű járás székhelye volt, de eztán a kaproncai járáshoz csatolták. Önkéntes tűzoltó egyletét 1892-ben alapították. 1903-ban megalakult a földműves szövetkezet. 1913-óta posta üzemel a településen. 1920-ig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. A két világháború között élénk közösségi és kulturális élet folyt a településen. 1924-ben megalakult a helyi Panonija labdarúgóklub, 1928-ban pedig 2500 kötetes könyvtárat létesítettek. A második világháború után fejlődése megtorpant, különösen 1955-től, amikor megszűnt önálló község lenni. 1993-ban a független horvát állam megalakulása után újra községközpont lett. 2001-ben a falunak 1531, a községnek 2848 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemploma[2] 1773-ban épült. Egyhajós épület, téglalap alakú hajóval, félköríves szentéllyel. A sekrestye a szentély délkeleti oldalán található, a harangtorony homlokzat felett áll. A homlokzat érdekes kialakítású, lekerekített timpanonnal és oldalszélekkel, valamint a fülkékben Szent Péter és Pál apostolok szobraival. A főoltár 1804-ben épült, a szószék a szobrokkal, a szabadon álló keresztelőkápolna és az orgona a 19. század elejéről származik.
- A szentgyörgyi határőrezred századparancsnoki épülete 1775 körül épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Horvát történelmi portál – A kapronca környéki drávamenti települések fejlődése Archiválva 2011. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2893.