Apatovec
| Apatovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Körös |
| Község | Körös |
| Rang | falu |
| Polgármester | Branko Hrg |
| Irányítószám | 48260 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 33,62 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 287 m |
| Terület | 12,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Apatovec
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 46° 09′ 0″, k. h. 16° 34′ 20″ | |
Apatovec falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Köröshöz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Köröstől 14 km-re északra a Kalnik-hegységben fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu területe a középkorban a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend glogovnicai uradalmához tartozott, melynek határait II. András király 1207-ben kelt oklevelében írják le először. Az oklevélben II. András megerősítette a Szent Sír Lovagendet, a Glogovnica, Strazice és Rasina (a mai Gliboki)-patakok közelében feküdt hét falvuk birtokában, valamint lakosait a templomosok és a johanniták földjein élők korábban is élvezett szabadságjogaikban. A birtok határai északon a Gradec-hegy, keleten a Koprivnica-patakig nyúltak. Bár a falvak a 16. századi török hódítás következtében eltűntek a "Stražice" helynév ma is él egy Apatovectől keletre fekvő bányaterület nevében. A terület még 1303-ban is a lovagrend birtoka volt, melyet az az oklevél igazol, melyben a csázmai káptalan rendelkezik néhány, a Szűz Mária egyház prépostságához kapcsolódó, az apatoveci birtokhoz tartozó föld vonatkozásában ("particula terre ad possessionem Apatholch"). A birtok a 15. századig volt a rend igazgatása alatt, ekkor a zágrábi prépostságé lett, majd a 1633-ban II. Ferdinánd király a jezsuita rendnek adta át. A prépostság egykori Szűz Mária templomát történészek a mai donja glogovnicai templom közelébe helyezik.
Ranko Pavleš megemlíti, hogy Csánky 1893-ban a falu nevét azzal magyarázza, hogy az egy időben Dénes bán adományából a zala vármegyei Türje premontrei apátságának birtoka volt, azonban az 1249-ben, 1303-ban és 1316-ban kelt dokumentumok szerint az másé, végig a Szent Sír Lovagrendé volt. Ennek viszont a falu neve mond ellent, mert ez esetben nem lehetett apátági birtok. A kérdés máig sem tisztázott.[1] Mindenesetre feltételezték, hogy valamilyen, a premontreiek által emelt szakrális építménynek már a középkorban lennie kellett a faluban, bár erre semmilyen bizonyíték nincsen. [2]
A falunak 1857-ben 707, 1900-ban 901 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 426 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A falu temploma.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Körös város hivatalos oldala
- Leila Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai
- Képek a településről
