Apatovec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apatovec
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Kapronca-Körös
Község Körös
Jogállás falu
Polgármester Branko Hrg
Irányítószám 48260
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 33,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 287 m
Terület 12,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Apatovec (Horvátország)
Apatovec
Apatovec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 16° 34′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 16° 34′ 20″

Apatovec falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Köröshöz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köröstől 14 km-re északra a Kalnik-hegységben fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu területe a középkorban a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend glogovnicai uradalmához tartozott, melynek határait II. András király 1207-ben kelt oklevelében írják le először. Az oklevélben II. András megerősítette a Szent Sír Lovagendet, a Glogovnica, Strazice és Rasina (a mai Gliboki)-patakok közelében feküdt hét falvuk birtokában, valamint lakosait a templomosok és a johanniták földjein élők korábban is élvezett szabadságjogaikban. A birtok határai északon a Gradec-hegy, keleten a Koprivnica-patakig nyúltak. Bár a falvak a 16. századi török hódítás következtében eltűntek a "Stražice" helynév ma is él egy Apatovectől keletre fekvő bányaterület nevében. A terület még 1303-ban is a lovagrend birtoka volt, melyet az az oklevél igazol, melyben a csázmai káptalan rendelkezik néhány, a Szűz Mária egyház prépostságához kapcsolódó, az apatoveci birtokhoz tartozó föld vonatkozásában ("particula terre ad possessionem Apatholch"). A birtok a 15. századig volt a rend igazgatása alatt, ekkor a zágrábi prépostságé lett, majd a 1633-ban II. Ferdinánd király a jezsuita rendnek adta át. A prépostság egykori Szűz Mária templomát történészek a mai donja glogovnicai templom közelébe helyezik.

Ranko Pavleš megemlíti, hogy Csánky 1893-ban a falu nevét azzal magyarázza, hogy az egy időben Dénes bán adományából a zala vármegyei Türje premontrei apátságának birtoka volt, azonban az 1249-ben, 1303-ban és 1316-ban kelt dokumentumok szerint az másé, végig a Szent Sír Lovagrendé volt. Ennek viszont a falu neve mond ellent, mert ez esetben nem lehetett apátági birtok. A kérdés máig sem tisztázott.[1] Mindenesetre feltételezték, hogy valamilyen, a premontreiek által emelt szakrális építménynek már a középkorban lennie kellett a faluban, bár erre semmilyen bizonyíték nincsen. [2]

A falunak 1857-ben 707, 1900-ban 901 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 426 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu temploma.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ranko Pavleš: Topografija dravju posjeda križničkih redova u dolini Glogovnice 2004.
  2. Tatjana Tkalec: Vojakovci Osijek-Mihalj, srednjovekovni arheološki kompleks na gornjem toku Glogovnice Zagreb, 2007.