Jagnjedovec
| Jagnjedovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Kapronca |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1351 |
| Polgármester | Zvonimir Mršić |
| Irányítószám | 48000 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 301 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 43,0 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 203 m |
| Terület | 8,07 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 06′ 13″, k. h. 16° 48′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 13″, k. h. 16° 48′ 31″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jagnjedovec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Kaproncához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Kaproncától 7 km-re délre a Bilo-hegység egyik déli fekvésű völgyében fekszik. A falut e kedvező fekvése miatt napfényes falunak (Sunčano selo) is nevezik.
Története[szerkesztés]
A települést 1351-ben említik először. A török időkben elpusztult. 1642-ben 15 kaj horvát családdal telepítették újra. Az újratelepítéssel kapcsolatban a falu lakóinak körében közismert az a legenda, hogy őseik a falu kocsmájában megvendégelték a falu újraalapítását engedélyezőket, köztük Galler kaproncai várnagyot és kíséretét.
A falu trianoni békeszerződésig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. A lakosság száma 1857-ben 315, 1910-ben 513 volt. 2001-ben a falunak 347 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma[2] 1835-ben épült neogótikus stílusban, egy 1700-ban említett régebbi kápolna helyén. A templom egyhajós épület, kisebb méretű téglalap alakú alaprajzú hajóval, keskenyebb, sokszög záródású szentéllyel és az északi főhomlokzat központi tengelyében emelkedő harangtoronnyal. A hajót magas síkmennyezet, a szentélyt csillagboltozat borítja. A belső világítást a hajó mindkét oldalán elhelyezkedő magas, csúcsíves ablakok segítségével sikerült elérni. Külső kialakításakor gótikus elemeket használtak, ilyenek a csúcsíves ablakok vagy a sekély támpillérek, amelyek a főhomlokzatot határolják, és megtalálhatók a sokszögű szentély oldalhomlokzatán és sarkában is.
A település közelében állnak Kővár, vagy Kőkapronca várának romjai. Először 1272-ben említik, amikor a Gutkeled nembeli Joachim itt tartotta fogva a gyermek IV. László királyt. 1315 előtt a Kőszegieké lett, majd 1327-től királyi vár a szlavón bán igazgatása alatt. 1445-ben említik utoljára, valószínűleg nem sokkal ezután a Hunyadiak és a Cilleiek közötti hatalmi harcokban pusztult el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2760.