Fülöp-szigeteki peso
| Fülöp-szigeteki peso (Piso ng Pilipinas (filippínóul)) | |
 | |
| ISO 4217 kód | PHP |
| Devizajel |  (P) |
| Ország | Fülöp-szigetek |
| Infláció | |
| Mértéke | 1,6% (2016 május) [1] |
| Árfolyam | |
| Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
| Váltópénz | |
| sentimo | 1/100 |
| Érmék | |
| Használatban | 1, 2, 5, 10 peso, és 1, 5, 10, 25, 50 sentimo |
| Bankjegyek | |
| Használatban | 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 peso |
| Kibocsátó | |
| Központi bank | Bangko Sentral ng Pilipinas Weboldala |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp-szigeteki peso témájú médiaállományokat. | |
A Fülöp-szigeteki peso a Fülöp-szigetek jelenlegi hivatalos pénzneme. A Fülöp-szigetek – Mexikó, Kolumbia és Argentína mellett – egyike azon egykori spanyol gyarmatoknak, amelyek a pesót tették meg pénzegységüknek. A Fülöp-szigeteki peso – hasonlóan az amerikai dollárhoz – a spanyol dollárból eredeztethető. Századrészét eredetileg centavónak hívták, de a hatvanas években a peso a piso, a centavo a sentimo formára módosult.
Története
A korai időkben a Fülöp-szigetek és a környező népek barterkereskedelmet folytattak. Ennek kényelmetlensége azonban egy idő után szükségszerűvétette valamilyen cseretárgy használatát. Mivel a szigeteken jelentékeny aranylelőhelyek voltak, az első pénznek tekinthető cseretárgyak kis aranyrögök voltak. Emellett kereskedelmi céllal készült aranygyűrűket is használtak fizetésre.
A spanyol uralom idején sokféle változatos pénz volt forgalomban a Fülöp-szigeteken, ezek közül a legjelentősebb a mexikói peso volt, de használtak Alfonsino pesót, kézzel vert mexikói ezüstpénzeket (angolul:cob, a helyiek hilis kalamay) és más spanyol gyarmatokról származó pénzeket. Ezek a pénzek a Manila és Acapulco között ingázó gályákon érkeztek, melyek visszafelé a szokatlan formájú helyi ezüst kézi vereteket (helyi nevén: macuquina) vittek. Később érkeztek ezüst oszlop mintás dollárok (dos mundos), ellenjegyes érmék és portrés érmék.
A többi spanyol gyarmatról a Fülöp-szigetre érkező érméket az egyik oldalukon "MANILA" ellenjeggyel látták el elismerve forgalomképességüket. 1830 körül az ellenjegyzésre használt szerszám eltörött, ezért 1832-től VII. Ferdinánd "F 7" monogramja, halála után (1834-től) pedig lánya, II. Izabella királynő "YII" monogramja került az érmékre. 1837-ben Spanyolország elismerte egykori gyarmatai függetlenségét és beszüntette az érmék ellenjeggyel való ellátását. A spanyol helytartók 1868-as zendülése idején Seville-ből és Toledóból érkeztek ötpesetás ezüstpénzek melyeken az uralkodó képe szerepelt, és ezek is forgalomba kerültek.
A 18. században a hirtelen fellépő aprópénzhiány miatt a spanyol királyi hatalom engedélyezte Manila városának rézpénzek verését. Ezek az érmék először 1728-ban jelentek meg, nevük barrilla volt. 1861-ben a manilai pénzverde először veretett aranyérméket "FILIPINAS" felirattal, melyek neve Isabelina és Alfonsino volt.
Az első Fülöp-szigeteki pesóra szóló papírpénzek 1852. május 1-jével kerültek forgalomba, amikor a II. Isabel Spanyol-Fülöp-szigeteki Bank először adott ki peso fuerte (azaz erős peso, pénzjele: FP) pénzeket Fülöp-szigeteki tranzakciók lebonyolítására. 10, 25, 50 és 200 FP címletek kerültek forgalomba, és átválthatók voltak ezüst vagy arany mexikói pénzre. Bár az első papírpénzeket 1852. május 1-jén nyomtatták, csak 1854. október 17-én került általánosan forgalomba, ekkor erősítette meg jogaiban királyi rendelet a fenti bankot és tette lehetővé számára az addig csak bankközi tranzakciókra használt jegyek közforgalomba bocsátását.
A peso fuerte papírpénzekből 2350 darabot bocsátottak ki különböző címletekben (1000 db 10 PF, 600 db 25 PF, 500 db 50 PF, 250 db 200 PF), összesen 100 000 PF névértékben. 1886-tól a Fülöp-szigeteki gyarmati hatóságok megkezdték a különféle mexikói érmék fokozatos kivonását, mivel azok addigra már kevesebbet értek a manilai vereteknél.
Bankjegyek
2010. december 16-án új bankjegysorozatot bocsátottak ki.[2]
2019 decemberében visszavonják a 20 pesós bankjegyet, helyette érmét bocsátanak ki.[3]
| névérték | Méret | Szín | leírás | Dátumok | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előlap | Hátlap | nyomtatás | kibocsátás | visszavonás | |||
| 20 peso | 160 x 66 mm | narancssárga | Manuel Luis Quezón, az ország elnökének címere, a Nemzeti Bank logója, Malacañang palota, San Miguel levő Pasig-folyó |
az ország térképe, rizsteraszok | 2010 | 2010. december 16. | 2019 december |
| 50 peso | vörös | 1907-es első nemzetgyűlés, Sergio Osmeña, az amerikai Douglas MacArthur és kísérete 1944-ben, az ország elnökének címere, a Nemzeti Bank logója |
az ország térképe, maliputo halfajta, Taal-tó |
forgalomban | |||
| 100 peso | ibolya | A Nemzeti Bank épülete, Manuel Acuña Roxas, 1946. július 4-ei ünnep a 3. köztársaság megalakulásakor, az ország elnökének címere, a Nemzeti Bank logója |
az ország térképe, Mayon vulkán Legazpiben, textilminta | ||||
| 200 peso | zöld | Diosdado Pangan Macapagal, Aguinaldo (szent hely), katolikus templom Malolosban, az ország elnökének címere, a Nemzeti Bank logója |
az ország térképe, Bohol csokoládédombok | ||||
| 500 peso | sárga | Emberi erő forradalma 1986-ban, Corazon C. Aquino, ifj. Benigno Simeon “Ninoy” Aquino, ifj. Benigno Aquino-emlékmű, az ország elnökének címere, a Nemzeti Bank logója |
az ország térképe, Puerto Princesa Szubterrai folyó Nemzeti Park | ||||
| 1000 peso | kék | A függetlenség 1998-as ünnepsége, José Abad Santos; Josefa Llanes Escoda, Vicente Lim, Becsület-érem, az ország elnökének címere, a Nemzeti Bank logója |
az ország térképe, Tubbataha Reefs Nemzeti Park | ||||