Francis Willughby

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Francis Willughby
FrancisWillughby.jpg
Francis Willughby
Életrajzi adatok
Született
1635. november 22.
Warwickshire, Middleton Hall
Elhunyt
1672. július 3. (36 évesen)
Wollaton Hall
Ismeretes mint Ornithologia libri tres
Állampolgárság brit
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Trinity College, Cambridge
Pályafutása
Szakterület ornitológia, ichthiológia

Hatással voltak rá John Ray

Francis Willughby[1] (Warwickshire, Middleton Hall, 1635. november 22.Wollaton Hall, 1672. július 3.) angol ornitológus és ichthiológus. A Cambridge-i Egyetemen John Ray a neves brit természettudós tanítványa, barátja és egyben munkatársa is volt néhány közös természettudományi felfedező és gyűjtő út során. Korai halála miatt főművét az Ornithologia libri tres-t is Ray publikálta 1676-ban.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1635 november 22-én Sir Francis Willoughby és Cassandra Ridgway gyermekeként látta meg a napvilágot Middleton Hallban. Tanulmányait a Bishop Vesey középiskolában és Cambridge-ben a Trinity College-on végezte. 1667-ben házasságot kötött Sir Henry Barnard lányával Emma Barnardal. A házasságból hat gyermekük született, de három érte meg a felnőtt kort. Francis korán 19 éves korában hunyt el, amikor lánytestvére Cassandra Willoughby James Brydges-el Chandos első hercegével kötött házasságot, aki Mark Catesby természettudóst is patronálta. Másik fia Thomas Middleton bárója lett.

Cambridge-ben John Ray tanítványa volt. Anglia nyugati partján 1662-ben közösen tanulmányozták a madarak párzási szokásait. 1663-66 között együtt utaztak Európába, hogy a mai Hollandia, Németország, Svájc és Olaszország területét tanulmányozzák. Nápolyban külön váltak és Willughby Spanyolországon keresztül hazatért. Angliába történő visszaérkezése után tervet készített azért, hogy a tapasztaltakat hogyan fogja publikálni. Szerencsétlenségére mellhártyagyulladást kapott és belehalt a betegségbe. Az általa megkezdett Ornithologia libri tres latin nyelvű kiadványt 1676-ban Ray publikálta, mely két évvel később angolul is megjelent. Ezt a művet tekintik az ornitológia tudományos alapjának, hiszen ebben a fizikai tulajdonságaik alapján besorolták és rendszerezték a madárfajokat.

Willughby és Ray voltak az elsők, akik megcáfolták Arisztotelész addig elfogadott állítását, miszerint a fecskék télen hibernálódnak. Ezzel szemben ők azt állapították meg, hogy ezek a madarak vándorolnak és délebbre Egyiptomba, Etiópiába húzódnak a hideg elől. Ray publikálta Willughby másik jelentős művét a halakról szóló De Historia piscium-ot 1686-ban.

Játékok könyve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutatók 2003-ban Willughby játékokról szóló tudományos tanulmányát tették közzé, Francis Willughby: Játékok könyve címmel. Ez az egyik legjobb 17. századi játékokat tartalmazó leírás. Az angol nyelvű mű a spanyol Libro de los juegos-hoz hasonlítható. Különösen a labdarúgás korai történetének fontos emléke, hogy nevén football-nak említi a játékot és az alábbiak szerint írja le:

A gól és a kapu (egy bekerített rész a pálya mindkét végen, melynek bevételét gólnak hívják) taktika (a legjobb játékosok közül néhányat a védekezésre is rá kell állítani), pontszerzés (az nyer egy pontot, aki először berúgja a labdát), a csapatok kiválasztása (a játékosokat erejük és futógyorsaságuk szerint egyenlő arányban kétfelé kell osztani).

Ő volt a labdarúgás első szabályának leírója: Gyakran eltörik egymás sípcsontját a játékosok amikor egyszerre rúgnak bele a labdába, ezért van egy olyan szabály, hogy nem rúghatnak a labdánál magasabbra.

Az ő labdáról szóló leírása is elég beszédes: Egy erős hólyagot fel kell fújni és megkötni a nyakát olyan gyorsan amilyen gyorsan csak lehet. Ezt bikabőrbe kell tenni és utána gyorsan összevarrni. Azt is hozzáteszi: Minél keményebb a labda annál jobban repül, emellett gyakran tettek a labdába higanyt, azért hogy ne maradjon egy helyben.[2]

Nottingham város tulajdona Wollaton Hall a Willughby család székhelye. A Willughby írások a Middleton gyűjtemény részeként a Nottinghami Egyetem Könyvtárában találhatóak meg.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ornithologia libri tres kezdő lapja, melyet John Ray fejezett be 1676-ban
Az Ornithologia libri tres lapján a csóka, a varjú a szarka és a szajkó, mint varjúfélék
A Historia piscium (A halak története) kezdőlapja 1686-ból

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Neve ismert Willoughby változatban is University of Nottingham
  2. O'Callaghan, Michelle. The English Wits: Literature and Sociability in Early Modern England. Cambridge University Press (2007). ISBN 0-521-86084-9 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Francis Willughby című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Johnson, Joan (1981): Excellent Cassandra: The Life and Times of the Duchess of Chandos. Alan Sutton Publishing Limited, Gloucester, England. (angolul)
  • Poole, William (2004): The Prae-Adamitae and the early Royal Society: Two Cases from the Periphery (angolul)
  • Willughby, Francis (1676): Ornithologiae libri tres John Martyn, London. Latinul

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Willughby témájú médiaállományokat.