Fejes káposzta
Fejes káposzta | |
---|---|
Származás | |
Mediterráneum, 1. század | |
Osztályozás | |
Nemzetség: | Brassica |
Faj: | B. oleracea |
Rassz: | B. o. convar. capitata |
Változat: | B. o. convar. capitata var. alba |
Fajta: | számos |
A Wikimédia Commons tartalmaz |
Energia 25 kcal 103 kJ | |
Szénhidrátok | 5.8 g |
---|---|
- Cukrok 3.2 g | |
- Étkezési rostok 2.5 g | |
Zsír | 0.1 g |
Fehérje | 1.28 g |
Tiamin (B1-vitamin) 0.061 mg | 5% |
Riboflavin (B2-vitamin) 0.040 mg | 3% |
Niacin (B3-vitamin) 0.234 mg | 2% |
Pantoténsav (B5-vitamin) 0.212 mg | 4% |
B6-vitamin 0.124 mg | 10% |
Folsav (B9-vitamin) 53 μg | 13% |
C-vitamin 36.6 mg | 44% |
Kalcium 40 mg | 4% |
Vas 0.47 mg | 4% |
Magnézium 12 mg | 3% |
Foszfor 26 mg | 4% |
Kálium 170 mg | 4% |
Cink 0.18 mg | 2% |
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben.
C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.
Fajták
A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:
- a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
- a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
- az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
- az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.
A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).
Termesztése
A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.
A káposzta jól megművelt földet, sok nedvességet kedvelő növény. Magját tavasszal melegágyba vetik, majd a palántákat nedves, tápanyaggal dúsított talajba ültetik. Az első nyáron fejlődik ki a gyökér és a leveles szár (a káposztafej). A levelek rövid, vaskos szárból erednek, amelyet torzsának nevezünk. A levelek és a torzsa sok tápanyagot raktároznak. Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek.
Felhasználása
Egész évben tárolható, felhasználható, finom és változatos ételek készíthetők belőle. Nyersen, főzve, tartósítva, savanyítva egyaránt ízletes. Enyhe zamatával és ropogós állagával egyike a legfinomabb zöldségeknek. A korai káposztafejeknek fényes és szorosan tapadó leveleik vannak.
A gyalult káposztából sóval és fűszerekkel (tormával, babérlevéllel, kaporral) érlelik a savanyú káposztát. Az érlelés alatt a káposzta bő levet ereszt, cukortartalma tejsavvá alakul át, ez adja jellegzetes ízét. Saját levében hónapokig is eláll a hűtőszekrényben. Nagyon magas a C-vitamin tartalma.
Kártevői és betegségei
Kártevői
- tavaszi káposztalégy,
- keresztesvirágúak földibolhája,
- káposzta levéltetű,
- káposztalepke,
- káposzta-bagolylepke
- káposztapoloska,
- dohánytripsz,
- káposztamoly
Betegségei
- káposzta fuzáriumos sárgasága,
- káposzta xantomonászos feketeerűsége,
- káposztaperonoszpóra,
- káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája,
- káposzta botritiszes betegsége,
- káposzta szklerotíniás betegsége
Források
- MEK - Fejeskáposzta
- Agroline - Káposztafélék növényvédelme
- Tankönyvtár - Fejeskáposzta
- WikiSzótár - Fejeskáposzta
- Gasztroabc - Fejeskáposzta