Földes Ferenc Gimnázium
| Földes Ferenc Gimnázium | |
 | |
| Alapítva | 1953, jogelődök: 1560 előtt; 1729 |
| Névadó | Földes Ferenc (ember) |
| Hely | Magyarország, Miskolc |
| Típus | gimnázium |
| Igazgató | Fazekas Róbert |
| OM-azonosító | 029379 |
| Elérhetőség | |
| Cím | 3525 Miskolc, Kelemen Didák u. 5. (korábban Hősök tere 7.) |
| Elhelyezkedése | |
 Földes Ferenc Gimnázium
Pozíció Miskolc belső részének térképén
| |
 é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 47′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 47′ | |
 | |
| A Földes Ferenc Gimnázium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Földes Ferenc Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
A Földes Ferenc Gimnázium egy gimnázium Miskolc belvárosában. Az iskola jogelődei révén több mint 450 éves múltra tekint vissza. Mai formájában 1953-ban jött létre az 1729-ben alapított Fráter György Katolikus Gimnázium és az 1560 körül alapított Lévay József Református Gimnázium egyesítésével. Épülete 1911-ben készült el, a Hősök terén, a minorita templom szomszédságában. Az intézmény a város egyik legjobb gimnáziuma; négy- és hatosztályos képzést, valamint esti tagozaton felnőttképzést nyújt.
Története[szerkesztés]
A Lévay József Református Gimnázium[szerkesztés]
Miskolcon a 16. század közepén jelent meg a reformáció. Első iskolájukat 1560 körül alapították, ez az épület ma a Herman Ottó Múzeum papszeri épülete (maga az épület korábbi az iskolánál, legrégebbi részei 15. századvégiek). Az iskola egyházi vezetés alatt állt, de a város tartotta fenn. 1706-ban a labancok dúlásának áldozatul esett az iskola könyvtára, és a tanítás is szünetelt rövid ideig. 1731-ben királyi rendelet rendelte el, hogy a város segítse a református iskolákat, és működésüket is királyi engedélyhez kötötte, amit pénzhiány miatt nem tudtak megszerezni, ezért engedély nélkül működött tovább az iskola. Mária Terézia 1755-ös rendelete biztosította a szabad vallásgyakorlás jogát a protestánsoknak, így az iskola további működése is biztosítva volt. Az 1790-es években az épületet bővítették, ekkor lett emeletes. 1829-ben az iskola líceum rangra emelkedett.
Az 1848-as szabadságharc bukása után a városba bevonuló cári hadsereg feldúlta az iskolát. Az 1849/50-es tanév csak október 22-én kezdődött meg. A Habsburg-adminisztráció a minisztérium alá rendelte az iskolákat, a miskolci református gimnázium anyagilag is nehéz helyzetbe került, adományok és az egyház támogatása mentette meg. Az 1878-as árvíz megrongálta az épületet, újjáépítése után könyvtárral bővítették, majd 1881-ben az elemi iskola különvált a gimnáziumtól és a Palóczy utcába költözött. 1898-ban felépült az iskola új épülete a szomszédos telken, át is költöztek, a régi épületet a város megvásárolta.
1915-ben egy időre katonai célokra foglalták le az épületet, az iskola a Polgári Kaszinóban működött egészen őszig. A Tanácsköztársaság 1919-es rendelete államosította az iskolát, de a bukása után visszakerült az egyház kezébe. 1919-ben az iskola bekapcsolódott a tehetségmentő akcióba, azaz a tehetséges szegény falusi gyerekeket az egyház pénzén taníttatták. Az 1920-as években az iskola reálgimnázium lett. Az 1930-as évekre körülbelül 600 diák járt ide. Az iskola 1935-ben vette fel Lévay József nevét.[1]
1944-ben, a német megszállás alatt az iskola épületét hadicélokra vették igénybe, és a tanítás a kollégiumban folyt, de 1945-ben az iskola visszaköltözhetett eredeti épületébe. 1948. július 15-én az intézményt államosították. 1950-től Mikszáth Kálmán nevét viselte. 1953 nyarán a Mikszáth gimnáziumot összevonták az ekkor már Földes Ferenc nevét viselő gimnáziummal. 1993-ban – régi épületében – ismét létrejött Miskolcon egy Lévay József nevét viselő gimnázium.
A Miskolci Katolikus Fiúgimnázium[szerkesztés]
A másik jogelőd, a Miskolci Katolikus Fiúgimnázium a minorita rend iskolája volt. Kelemen Didák szerzetes alapította 1729-ben, az ellenreformáció idején, amikor a jezsuita rend szorgalmazta az iskolaalapítást, és a városban is egyre több katolikus és más felekezetű élt. A város adományozta a területet a ma közvetlenül az iskola mellett található minorita templom és rendház részére.
Az iskola első épülete egy kéthelyiséges, nádtetős épület volt a mai Kazinczy utcán, ami nincs messze az iskola jelenlegi épületétől. Itt 1730-ban indult meg a tanítás, eleinte elemi iskolai szinten, 1778-tól középiskolai szinten is. A 100-200 közt ingadozó diáklétszámú iskolának Mária Terézia 1751-ben odaadományozta a minorita templom és rendház melletti telket. Ezen 1752-ben épült először egy két tantermes vályogépület, majd 1777-ben egy hat tantermes épület. Ez 1843. július 19-én leégett a tűzvészben, de újraépítették. Az 1848-49-es szabadságharc eseményei során a tanítás a minoriták rendházában folyt, mert az épületben hadikórházat rendeztek be.
1848. október 9-én az iskolát négyosztályos algimnáziummá minősítették, aki tovább akart tanulni, az a református líceumban folytathatta tanulmányait. Az 1878-as miskolci árvíz súlyosan megrongálta az iskola épületét, több ezer kötetes könyvtára is elpusztult. Az oktatás egy ideig bérelt helyiségekben folyt a Kazinczy utcán. 1886. február 16-án az iskolát államosították, és innentől Királyi Katolikus Gimnáziumnak hívták. A tanulók létszáma a háromszorosára nőtt, újabb épületeket kellett bérelni. 1906-ban az intézmény megkapta a főgimnáziumi rangot.
A ma is használt épület építését 1910 júliusában kezdték meg Orczy Gyula tervei alapján, a Hősök terén. A város két telket adományozott a már meglévő mellett. 1911-re már elkészült, és megkezdődhetett a tanítás. 1914-től 1916-ig hadikórházként üzemelt az épület, a tanítás középületekben és a református gimnázium termeiben zajlott.
1922-ben az intézmény felvette Fráter György nevét; az előző évben ugyanis született egy rendelet, melynek értelmében a magyar középiskolákat híres magyar történelmi személyiségekről kellett elnevezni. Fráter neve mellett Nagy Lajos király és II. Rákóczi Ferenc neve merült fel. 1936-ban már 946 tanulója volt az iskolának, ennél többen Magyarországon csak a budapesti Állami Zrínyi Reálgimnáziumba jártak.
A második világháború alatt, az 1944. június 2-ai bombázás során bombatalálat érte az épületet, nyáron pedig a német katonaság foglalta le hadikórháznak. A tanítás az Érseki Leánynevelő Intézetben folyt (ma ez viseli Fráter György nevét). Az iskola 1945-ben költözhetett csak vissza. 1948-ban államosították, és Állami Fráter György Gimnázium lett a neve. 1949-ben ismét ki kellett költöznie, mivel a Minisztertanács az épületet átadta az újonnan megalakuló Nehézipari Műszaki Egyetemnek, a mai Miskolci Egyetem elődjének. A tanítás ekkor az Evangélikus Tanítóképző Intézet épületében folyt (a mai Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium). Az egyetem 1952-ben költözött ki az újonnan épülő Egyetemváros városrészbe, és a gimnázium – amely 1950. december 1-jén felvette Földes Ferenc nevét – visszaköltözhetett helyére.
1953-ban az iskolát összevonták a Mikszáth – volt Lévay református – fiúgimnáziummal Földes Ferenc Gimnázium néven, a Földes épületében.
A Földes Ferenc Gimnázium[szerkesztés]
1953-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács egyesítette a két nagy múltú intézményt Földes Ferenc Gimnázium néven, és a Fráter György Gimnázium Hősök terén lévő épületében helyezte el az intézményt. Az iskola azóta is Földes nevét viseli, leszámítva az 1956-os forradalom idejét, amikor rövid ideig Széchenyi István nevét viselte.
Az 1991/92-es tanévtől beindult a hatosztályos képzés.
A 2000-es évek elején valóra vált az iskolavezetés régi terve, és az iskola és a mellette lévő minorita templom által közrefogott kis udvar egy részének beépítésével új szárny épült. Ez megoldotta a helyhiányt, amelyet az utóbbi években csak fokozott a hatosztályos képzés beindulása és az osztályok kisebb csoportokra bontása a nyelvi órákon. Az új szárnyban új tornaterem is helyet kapott, mely nagyobb és korszerűbb a három régi tornateremnél. Az épületszárnyat 2003 második felében adták át.
Az iskola hagyományai közé tartozik az évente megrendezett Földes-bál és Földes-est, a Kulturális Nap, az irodalmi kávéházak rendezése.
Az iskola legendás hírű tanárai voltak többek közt: Pápay Sándor, Polányi Imre és dr. Szikszai József.
1985-ben Kalász László verset írt az iskoláról Az ősi miskolci gimnázium alapításának 425. évfordulójára címmel; az évfordulóra megjelent könyvben adták ki.[2]
A rendszerváltás óta igen gyakran felmerül az iskola nevének megváltoztatása különféle, az iskolától független szervezetek részéről. Az 1990-es években az egyik jogelőd névadója, Fráter György nevének felvételét szorgalmazták, de ezt a nevet később felvette egy másik miskolci gimnázium, így a névváltoztatás kérdése lekerült a napirendről. 2011-ben a Széchenyi '56 Emlékbizottság nevű szervezet vetette fel az ötletet, hogy az 1956-ban pár hétig viselt Széchenyi István nevet vegye fel az intézmény, és az ötletet a helyi Fidesz és Jobbik is támogatta, de az intézmény dolgozói, diákjai és a város lakosságának túlnyomó többsége ellenezte.[3][4][5][6] Ennek hatására a közgyűlés levette a napirendről az ügyet.[7] Az ellenzék szerint a városvezetés bosszúhadjáratának része volt, hogy 2012-ben nem akarták meghosszabbítani az iskoláért kiálló Veres Pál igazgatói kinevezését.[8][9] Veres Pál 2019. október 13-án Miskolc polgármestere lett; esélyes jelöltté válásában nagy szerepet játszott, hogy korábban már kétszer sikeresen szállt szembe a városvezetéssel. Helyére három pályázó jelentkezett: Fazekas Róbert jelenlegi megbízott igazgató, valamint az iskola egyik tanára, illetve egy, a Fidesz által támogatott jelölt.[10] Végül 2021-ben kinevezték az intézmény élére Fazekas Róbertet.[11]
2016. február 4-én a miskolci közgyűlés – a gimnázium vezetősége és a minorita rend tartományfőnöke javaslatára – úgy döntött, az iskola- és templomalapító Kelemen Didák tiszteletére a Hősök tere északi oldalát és az ebből nyugat felé kiinduló utcát őróla nevezi el. Ezzel a gimnázium címe Hősök tere 7-ről Kelemen Didák utca 5-re változott.[12]
Az intézmény igazgatói 1950-től:[13]
- Tok Miklós (1950–1963)
- H. Kovács László (1963–1965)
- Kálmán László (1965–1991)
- Kormos Vilmos (1991–1997)
- Veres Pál (1997–2019*)
- Fazekas Róbert (2019-tól megbízottként, 2021–)[14]
Híres öregdiákok[szerkesztés]
|
|
Híres tanárok[szerkesztés]
|
|
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lévay József Gimnázium, iskolatörténet. [2012. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 10.)
- ↑ Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve. Miskolc, 1985. p. 95
- ↑ Széchenyi lesz majd a Földes? Archiválva 2011. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – Borsod Online, 2011. szeptember 15.
- ↑ Földes-ügy: miért kell az új név? Archiválva 2011. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Borsod Online, 2011. szeptember 17.
- ↑ Földes: aláírásgyűjtés egész hétfőig Archiválva 2011. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Borsod Online, 2011. szeptember 21.
- ↑ Harcolnak a Földes névért Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Borsod Online, 2011. szeptember 22.
- ↑ Marad a Földes neve![halott link] – Borsod Online, 2011. október 10.
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Gyászszalag és tüntetés - leszámolásgyanús iskolabotrány Miskolcon (magyar nyelven). hvg.hu, 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
- ↑ Nem lehet igazgató, mert védte az iskola nevét (hu-HU nyelven). 24.hu, 2012. szeptember 26. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
- ↑ A Fidesz megint a Földesre pályázik, kérdés, mit szól ehhez Miskolc. Borsod24.com, 2020. május 21. [2020. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ kaderjakcs: A közösségeket is megerősítené a Földes gimnázium régi-új igazgatója (hu-HU nyelven). Minap.hu. (Hozzáférés: 2022. november 12.)
- ↑ Miskolc MJV közgyűlési határozat
- ↑ Összefoglaló a Miskolci Magyar-Német Baráti Kör januári találkozójáról, 2004
- ↑ …Kinevezték az új igazgatót
Források[szerkesztés]
- A Földes Ferenc Gimnázium Évkönyve, 2002 (szerk. Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet, Jobbágy László, dr. Puskás István)
- A Földes Ferenc Gimnázium Évkönyve, 1974 (szerk. Kálmán László, Pápay Sándor)
- Dr. Szabó Istvánné: Iskolánk története – a gimnázium honlapján
- Csorba Csaba – Gállné Jakó Mariann – Tóvári Judit: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai (a kezdetektől 1950-ig). Csorba Csaba (szerk.). Miskolc: Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Levéltár. 1989. 10–33. o. = Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Levéltári Füzetek, 29.
