Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 1., 04:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő
Madame Elisabeth francia királyi hercegnő (Élisabeth Vigée Le Brun festménye, 1782)
Madame Elisabeth francia királyi hercegnő (Élisabeth Vigée Le Brun festménye, 1782)
Született1764. május 3.[1][2][3][4]
Versailles
Elhunyt1794. május 10. (30 évesen)[1][2][3][4]
Párizs
Állampolgárságafrancia
SzüleiMária Jozefa Karolina szász hercegnő
Lajos Ferdinánd francia királyi herceg
Halál okalefejezés
Sírhelye
Sablon • Wikidata • Segítség
Isten szolgája
Elisabeth Franciaországból
Erzsébet francia hercegnő portréja
Erzsébet francia hercegnő portréja
Születése
1764. május 3.
Versailles
Halála
1794. május 10. (30 évesen)
Párizs
Tisztelete
EgyházaKatolikus Egyház
SírhelyPárizs katakombája, Párizs, Franciaország
KegyhelySaint-Denis Bazilika, Saint-Denis, Franciaország
ÜnnepnapjaMájus 10
JelképeiVértanú tenyere
Fleur de lis
Rózsafüzér
Védőszentje ennekFranciaország
A Wikimédia Commons tartalmaz Isten szolgája
Elisabeth Franciaországból témájú médiaállományokat.

Erzsébet Filippina Mária Ilona (franciául Élisabeth Philippine Marie Hélène de Bourbon) (Versailles, 1764. május 3. – Párizs, 1794. május 10.) a Bourbon-házból származó francia királyi hercegnő, XVI. Lajos francia király legfiatalabb húga, akit 1794-ben a francia forradalom idején kivégeztek. A római katolikus egyház mártírként tekint rá, és Isten szolgájaként tisztelik.[5][6]

Élete

Származása, testvérei

Élisabeth Vigée Le Brun: Madame Élisabeth portréja

Erzsébet Filippina Mária királyi hercegnő 1764. május 3-án született versailles-i királyi kastélyban.

Édesapja a Bourbon-házból származó Lajos Ferdinánd francia királyi herceg, trónörökös (1729–1765) volt, XV. Lajos francia király (1710–1774) és Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnő (1703–1768) legidősebb fia.

Édesanyja a Wettin-házból való Mária Jozefa Karolina szász hercegnő, lengyel királyi hercegnő (1731–1767), III. Ágost lengyel király (1696–1763) és a Habsburg-házból származó Mária Jozefa osztrák főhercegnő leánya.

A szülők házasságából kilenc gyermek született, köztük a legfiatalabb Erzsébet Filippina Mária hercegnő.

  • Mária Zefirina (1750–1755), kisgyermekként meghalt.
  • Lajos József Xavér (1751–1761), kisgyermekként meghalt.
  • egy halva született leány (1752–1752)
  • Xavér Mária József (1753–1754), kisgyermekként meghalt.
  • XVI. Lajos (1754–1793), kivégezték.
  • XVIII. Lajos (1755–1824)
  • X. Károly (1757–1836)
  • Mária Adelaide Klotild (1759–1802), IV. Károly Emánuel szárd–piemonti király felesége.
  • Erzsébet Filippina Mária (1764–1794), Madame Élisabeth, akit 1794-ben a francia forradalom idején kivégeztek.

Gyermekévei a királyi udvarban

Erzsébet Filippina Mária hercegnő már kisgyermekként teljes árvaságra jutott: egyéves volt, amikor váratlanul meghalt édesapja, a francia trónörökös, majd hároméves korában édesanyját is elvesztette. Négy éves korától nevelését - nővérével, Mária Klotild hercegnővel együtt - Rohan-Soubise herceg, marsall nővére, Comtesse de Marsan és nevelőnői vették át.

Visszavonultságban

A francia királyi udvar több kísérletet is tett a fiatal Erzsébet hercegnő rangjához illő kiházasítására, azonban a próbálkozások sorra kudarcot vallottak. Miután a gyermektelen II. József német-római császárral, majd Aosta hercegével (a későbbi I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király) tervezett házassága is meghiúsult, a magányos hercegnő Montreuil-i vidéki rezidenciájába költözött, ahol visszavonultan élt. Itt érte a hír 1789-ben a francia forradalom kitöréséről is. Miközben a francia nemesek legnagyobb része elhagyta az országot, Erzsébet úgy döntött, Franciaországban marad, és támogatja bátyját, XVI. Lajost és annak családját. Ennek érdekében 1789-ben visszatért Versailles-ba, és beköltözött a királyi palotába.

Madame Elisabeth a Temple-ben (Alexandre Kucharski festménye, 1792)

Szerepe a forradalomban

Erzsébet 1789. október 6-án hajnalban a versailles-i kastélyban tartózkodott, amikor a párizsi külvárosi asszonyokból álló tömeg a testőrségen áttörve betört a palotába. A királyi családdal együtt arra kényszerült, hogy a tomboló tömeg kíséretében Versailles-ból Párizsba költözzön át.

1791. június 20-án ő is abban a hintóban ült, amellyel a királyi család titokban Párizsból Bécsbe akart szökni. A menekülést azonban rosszul szervezték meg. A menekülőket álruhájuk ellenére a lotaringiai Varennes-ben felismerték, feltartóztatták, majd megalázó körülmények között visszavitték Párizsba.

Utolsó évei, halála

A Tuileriák ostroma idején a palotában tartózkodott, 1792. augusztus 13-án a királyi családdal együtt őrizetbe vették, és a Temple börtönébe zárták. Bátyját, XVI. Lajost 1793. január 21-én, sógornőjét, Mária Antoinette királynét október 16-án végezték ki. A királyi pár kivégzése után úgy tűnt, mintha megfeledkeztek volna Erzsébetről és unokahúgáról, a 15 éves Mária Terézia hercegnőről, Fouquier-Tinville ügyész azonban nem veszítette szem elől Erzsébetet, és 1794. május 9-én, a hercegnő 30. születésnapja után hat nappal, a Forradalmi Törvényszék elé állíttatta. Azokkal a hamis vádakkal, melyek szerint részt vett a Bourbonok összeesküvéseiben és a koronagyémántok ellopásában, halálra ítélték, és 1794. május 10-én Párizsban kivégezték.

A boldoggá avatás és a szentté avatás oka

1953-ban XII. Piusz pápa rendelettel ismerte el erényeinek hősies jellegét pusztán vértanúsága miatt. A hercegnőt Isten szolgájának nyilvánították, és a boldoggá avatás ügyét Maurice Feltin bíboros, párizsi érsek hivatalosan 1953. december 23-án mutatta be. 2016-ban André Vingt-Trois bíboros, párizsi érsek újraaktiválta boldoggá avatásának okát. Xavier Snoëk atyát, a Sainte-Élisabeth-de-Hungary plébánia lelkészét kinevezték az ügy posztulátorává (a templom a régi templomnegyedben található templom, ahol a hercegnőt börtönbe zárták), 2017 májusában pedig elismerte a hűséges hirdetők szövetségét. ügyükből. 2017. november 15-én Vingt-Trois bíboros, miután konzultált a Francia Püspöki Konferenciával és a Római Szentek Ügyeinek Kongregációjának nihil obstatjával, reméli, hogy a folyamat Madame Elisabeth, Louis nővérének szentté avatásához vezet XVI. [7]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Genealogics (angol nyelven), 2003
  5. ↑ 1794. faithweb.com. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
  6. ↑ Bienvenue sur le site de la paroisse Sainte-Élisabeth-de-Hongrie. sainteelisabethdehongrie.com. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
  7. ↑ Barrett, David V.. „French bishops approve opening of Cause for King Louis XVI’s sister”, Catholic Herald, 2017. november 10.. [2019. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 21.) 

További információk

  • A Pallas nagy lexikona
Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Lajos francia királyi herceg (1661–1711)
 
 
 
 
 
 
 
8. Lajos francia királyi herceg (1682–1712)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Mária Anna Viktória bajor hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
4. XV. Lajos francia király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. II. Viktor Amadé szárd–piemonti király
 
 
 
 
 
 
 
9. Mária Adelheid savoyai hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Anna Mária orléans-i hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. Lajos Ferdinánd francia királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Rafał (Rafael) Leszczyński herceg
 
 
 
 
 
 
 
10. I. Szaniszló lengyel király
(Stanisław Leszczyński)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Anna Jabłonowska lengyel hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Jan Karol Opaliński poznańi gróf
 
 
 
 
 
 
 
11. Katarzyna Opalińska grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Zofia Anna Czarnkowska hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Erzsébet Filippa Mária francia királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. III. János György szász választófejedelem
 
 
 
 
 
 
 
12. I. Frigyes Ágost szász választófejedelem
II. (Erős) Ágost lengyel király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Anna Zsófia dán királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
6. II. Frigyes Ágost szász választófejedelem
III. (Szász) Ágost lengyel király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Christian Ernst von Brandenburg-Bayreuth őrgróf (1644–1712)
 
 
 
 
 
 
 
13. Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Zsófia Lujza württembergi hercegnő (1642–1702)
 
 
 
 
 
 
 
3. Mária Jozefa Karolina szász hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. I. Lipót német-római császár, magyar király
 
 
 
 
 
 
 
14. I. József német-római császár, magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Pfalz-neuburgi Eleonóra
 
 
 
 
 
 
 
7. Habsburg Mária Jozefa osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. János Frigyes braunschweig–lüneburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
15. Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Benedikta Henrietta Philippina rajna–pfalzi grófnő
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erzsébet_Filippina_Mária_francia_királyi_hercegnő&oldid=23508063”