Dolyán
| Dolyán (Doľany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1256 |
| Polgármester | Štefan Kamenický |
| Irányítószám | 053 02 (pošta Spišský Hrhov) |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 779 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 159 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 590 m |
| Terület | 3,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 42″, k. h. 20° 39′ 11″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 42″, k. h. 20° 39′ 11″ | |
| Dolyán weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dolyán (1899-ig Koncsán-Dolyán szlovákul: Doľany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. Koncsán és Dolyán községek egyesülése.
Fekvése
Lőcsétől 5 km-re délkeletre fekszik, Roskfalva tartozik hozzá.
Nevének eredete
Neve a szláv doľane (= völgyben lakók) szóból származik.
Története
Vályi András szerint "DOLYÁN. Magyar falu Szepes Vármegyében, földes Ura Tőke Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Körtvélyes mellett, ’s ennek filiája, Lötsétöl fél mértföldnyire, határja jó termékenységű, 506ki vévén épűletbéli fáját más minden javai vannak, mellyekhez képest, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Dolyán, Szepes v. tót falu, Lőcséhez keletre 1 órányira: 99 kath, 7 evang. lak. F. u. Teőke nemz. Első birtokosa ezen falunak (1297.) Hemmingusd Kolchova volt."[3]
Hradszky József "Vándorlások a Szepességen" c. munkájában az alábbi olvasható: "Görgőről Szepeshely felé menve mintegy fél órányira a baloldalon kissé félre az országúttól észreveszünk két kis helységet: Koncsán és Dolyári-t (előbbi 553, utóbbi 538 m. magasságban). Együtt képeznek egy községet 25 ház és 224 tótnyelvű lakossal, a község határa 652 katasztrális hokP) valamint: "Dolyán 1297-ben alapíttatott".
Valószínűleg csépánfalvi Teőke Kristóf (Thoeke Kristóf de Csepánfalva), aki nagy vagyonszerző volt szerezhette meg tízlándzsás nemzetségének a falut még 1523 környékén, amikor birtokosként jegyzik (Hradszky J.). A csépánfalvi Teőkék egészen a 20. század elejéig a község (és más szepesi községek, pl. Körtvélyes) területén voltak birtokosok, amikor is a trianoni döntést követően dr. csépánfalvi Teőke Béla kir. jegyző a megváltozott fennhatóság okán elhagyta ősei földjét és Budapestre költözött.
A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 115, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 382 lakosából 339 szlovák és 43 cigány volt.
2011-ben 582 lakosából 329 roma és 211 szlovák volt.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |  | |
