Dávid-szarvas
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Vadon kihalt       |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elaphurus davidianus (Milne-Edwards, 1866) |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Dávid-szarvas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid-szarvas témájú médiaállományokat. |
A Dávid-szarvas, kínai nevén milu egy vadon már kipusztult, eredetileg Kínában honos szarvasféle. A Dávid-szarvas elnevezést Dávid atyáról, arról a Kínában térítő francia misszionáriusról kapta, aki először számolt be a faj létezésről a nyugati tudomány számára a 19. században.
Tartalomjegyzék |
Megjelenés [szerkesztés]
A hímek kb. 200 kg-ot, a nőstények kb. 160 kg-ot nyomnak. A hímek agancsot viselnek, melyet minden télen levetnek, és májusra újranövesztenek. Két főágból álló agancsa jelentősen eltér a gímszarvasétól, azt a látszatot kelti, mintha fordítva ülnének a fején. Hosszú, a lóéhoz hasonló feje szintén nem túl szokványos a szarvasfélék között.
Életmód [szerkesztés]
A miluk a legtöbb szarvasfélétől eltérően kedvelik a vizet. Szívesen belegázolnak a folyókba, tavakba, és úszni is tudnak. Nyáron sok vízinövényt is fogyasztanak. Csordában élnek, de a hímek a párzási időszak előtt két hónappal elhagyják a nőstényeket. A párzás idejére ismét csatlakoznak, és végig böjtölve keményen megküzdenek egymással a nőstényekért. Párzási időszakban a nőstényekhez csatlakozó bikák szamárordításhoz hasonló hanggal tudatják vetélytársaikkal, hogy jobb lesz, ha elkerülik a teheneiket. Ilyenkor még táplálkozásra sem marad idejük. A tavasz végén születő borjak hamar lábra állnak. A nőstények 2-3, a hímek 3-4 évesen válnak ivaréretté.
Szaporodás [szerkesztés]
A párzás után újabb két hónapra távol tartják magukat a nőstényektől. A nőstény szokatlanul hosszú ideig – 280 napig – vemhes. A borjú 10 kg körül születik.
Természetvédelmi helyzet [szerkesztés]
Vadon utoljára a 3. században élhetett, a faj a fennmaradását a császári vadászterületen fogságban élő populációnak köszönheti. Itt az utolsó példányokat japán és nyugati katonák fogyasztották el 1900 körül a boxerlázadás idején. Azonban addigra elég példány jutott el európai állatkertekbe és parkokba ahhoz, hogy egy tenyésztési és visszatelepítési program meginduljon. Jelenleg két kínai nemzeti parkban élnek miluk.
Elterjedés [szerkesztés]
Magánterületeken Angliában és Európában más helyeken. Európán kívül betelepítették még Amerikába, Argentínába, és visszatelepítették Kínába.
Magyarországon a Veszprémi Állatkertben és a Miskolci Állatkertben élnek Dávid-szarvasok. Ezen kívül néhány vadaskertben is lehet találkozni velük.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
