Ugrás a tartalomhoz

Cékla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBe (vitalap | szerkesztései) 2021. április 26., 15:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az utolsó  változtatást (80.98.21.110), visszaállítva 2001:4C4E:1E17:E800:2D88:A5A:6795:2790 szerkesztésére)
Cékla
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Disznóparéjfélék (Amaranthaceae)
Alcsalád: Répaformák (Betoideae)
Nemzetség: Répa (Beta)
Faj: Beta vulgaris
Alfaj: Beta vulgaris ssp. vulgaris
Tudományos név
Beta vulgaris var. conditiva
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cékla témájú kategóriát.

Cékla
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 44 kcal   184 kJ
Szénhidrátok9,95 g
- Cukrok  4.80 g
- Étkezési rostok  2.00 g
Zsír0.18 g
Fehérje 1.68 g
Víz87 g
Tiamin (B1-vitamin)  0.029 mg3%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.041 mg3%
Niacin (B3-vitamin)  0.329 mg2%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0.147 mg3%
B6-vitamin  0.065 mg5%
Folsav (B9-vitamin)  80 μg20%
C-vitamin  3.6 mg4%
Kalcium  16 mg2%
Vas  0.78 mg6%
Magnézium  23 mg6% 
Foszfor  38 mg5%
Kálium  304 mg6%
Nátrium  285 mg19%
Cink  0.35 mg4%

A cékla (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. conditiva), más néven céklarépa, ritkábban vörös répa, régóta ismert salátanövény. Ugyanennek az alfajnak egy másik változata a spenótra emlékeztető mángold.

Származása, elterjedése

A cékla a Földközi-tenger környékén őshonos, már i. e. 3000-ben ismerték. Magyarországon a 17. században vált ismertté. Lippai János a vörös, fehér és sárga változatát is leírta, a modern, étkezést szolgáló fajták a 19. és a 20. században terjedtek el.[1]

Gyógyászati hatása

A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető, hogy tele van antioxidánsokkal, amelyek a sejteket külső szabad gyökök támadásától védik. Az antioxidáns hatását a TAC számmal (Total antioxidant capacity) jelölik.[2]

Gátolja a ráksejtek szaporodását, vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere-folyamatait szabályozza.

Források

  1. [1] Archiválva 2010. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Garami Mária: Betain a céklából, Kertpont.hu
  2. „”. Sciences et Avenir (744), 38-39. o. (Hozzáférés: 2009. február 13.)  

További információk

Kapcsolódó szócikkek