Cékla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Cékla
Beets produce-1.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Disznóparéjfélék (Amaranthaceae)
Alcsalád: Répaformák (Betoideae)
Nemzetség: Répa (Beta)
Faj: Beta vulgaris
Alfaj: Beta vulgaris ssp. vulgaris
Tudományos név
Beta vulgaris L. ssp. esculenta Gurke var. rubra
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cékla témájú kategóriát.

Cékla
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 44 kcal   184 kJ
Szénhidrátok     9,95 g
- Cukrok  4,80 g
- Étkezési rostok  2,00 g  
Zsír0,18 g
Fehérje 1,68 g
Víz87 g
Tiamin (B1-vitamin)  0,029 mg  3%
Riboflavin (B2-vitamin)  0,041 mg  3%
Niacin (B3-vitamin)  0,329 mg  2%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0,147 mg 3%
B6-vitamin  0,065 mg5%
Folsav (B9-vitamin)  80 μg 20%
C-vitamin  3,6 mg4%
Kalcium  16 mg2%
Vas  0,78 mg6%
Magnézium  23 mg6% 
Foszfor  38 mg5%
Kálium  304 mg  6%
Nátrium  285 mg19%
Cink  0,35 mg4%
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A cékla (Beta vulgaris L. ssp. esculenta Gurke var. rubra vagy Beta vulgaris convar. crassa prevar. conditiva), más néven céklarépa, ritkábban vörös répa, régóta ismert salátanövény. Ugyanennek az alfajnak egy másik változata a spenótra emlékeztető mángold.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

A cékla a Földközi-tenger környékén őshonos, már i. e. 3000-ben ismerték. Magyarországon a 17. században vált ismertté. Lippai János a vörös, fehér és sárga változatát is leírta, a modern, étkezést szolgáló fajták a 19. és a 20. században terjedtek el.[1]

Gyógyászati hatása[szerkesztés]

A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető, hogy tele van antioxidánsokkal, amelyek a sejteket külső szabad gyökök támadásától védik. Az antioxidáns hatását a TAC számmal (Total antioxidant capacity) jelölik.[2]

Gátolja a ráksejtek szaporodását, vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere-folyamatait szabályozza.

Források[szerkesztés]

  1. [1] Archiválva 2010. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Garami Mária: Betain a céklából, Kertpont.hu
  2. „”. Sciences et Avenir (744), 38-39. o. (Hozzáférés ideje: 2009. február 13.)  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]