Cékla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Cékla
Beets produce-1.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Libatopfélék (Chenopodiaceae)
Alcsalád: Répaformák (Betoideae)
Nemzetség: Répa (Beta)
Faj: Beta vulgaris
Alfaj: Beta vulgaris ssp. vulgaris
Tudományos név
Beta vulgaris var. conditiva
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cékla témájú kategóriát.

Cékla
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 40 kcal   180 kJ
Szénhidrátok     9 95 g
- Cukrok  4,80 g
- Rost  2,00 g  
Zsír 0,18 g
Fehérje 1,68 g
Víz 87 g
Tiamin (B1-vitamin)  0,029 mg   2%
Riboflavin (B2-vitamin)  0,041 mg   3%
Niacin (B3-vitamin)  0,329 mg   2%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0,147 mg  3%
B6-vitamin  0,065 mg 5%
Folsav (B9-vitamin)  80 μg  20%
C-vitamin  3,6 mg 6%
Kalcium  16 mg 2%
Vas  0,78 mg 6%
Magnézium  23 mg 6% 
Foszfor  38 mg 5%
Kálium  304 mg   6%
Nátrium  285 mg 19%
Cink  0,35 mg 4%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A cékla (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. conditiva), más néven céklarépa, ritkábban vörös répa, régóta ismert salátanövény. Ugyanennek az alfajnak egy másik változata a spenótra emlékeztető mángold.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cékla a Földközi-tenger környékén őshonos, a növényt már i.e. 3000-ben ismerték. Magyarországon a XVII. században vált ismertté. Lippai János már a vörös, fehér és sárga változatát is leírta, a modern étkezést szolgáló fajták a XIX. és XX. században terjedtek el.[1]

Gyógyászati hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető, hogy tele van antioxidánsokkal, amelyek a sejteket külső szabad gyökök támadásától védik. Az antioxidáns hatását a TAC számmal (Total antioxidant capacity) jelölik.[2]

Gátolja a ráksejtek szaporodását, vérképző a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere-folyamatait szabályozza, valamint a tumorsejtek szaporodását gátló hatása van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1] Garami Mária: Betain a céklából, Kertpont.hu
  2. „”. Sciences et Avenir (744), 38-39. o. Hozzáférés ideje: 2009. február 13.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]