Cserény (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 05:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Cserény (Čerín)
Szent Márton római katolikus templom
Szent Márton római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
PolgármesterPavel Kmeť
Irányítószám974 01 (pošta Banská Bystrica 1)
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség450 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság405 m
Terület11,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 35″, k. h. 19° 14′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 35″, k. h. 19° 14′ 46″
Cserény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserény (szlovákul: Čerín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése

Besztercebányától 14 km-re délkeletre fekszik, Csécsény tartozik hozzá.

Története

1153-ban említik először, a zólyomi ispánság része volt. 1300-ban III. András király "Cheren" községet a harcokban tanúsított érdemeiért Kürtösi vagy Oszlári Madách-Zubratha ispán fiának, Kürtösi Pál comesnak Madách Imre ősének adományozta, aki itt rendezte be birtokainak központját. Kúriát és templomot építtetett ide. Később a család megvált itteni birtokától. 1438-ban "Cheryn" néven tűnik fel. A 15. század elejétől a véglesi váruradalom része. Templomát a török veszély idején megerősítették. 1578-ban a török a falut felégette és a század végétől a töröknek fizetett adót. 1828-ban 32 házában 241 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állatkereskedéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "CSETENY. Cserén. Kis falu Zólyom Vármegyében, fekszik Felső Mitsinye mellett."[2]

Fényes Elek szerint "Cserény, tót falu, Zólyom vármegyében, 58 kath., 183 evang. lakossal."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 209, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 422 lakosából 418 szlovák volt.

2011-ben 445 lakosából 419 szlovák volt.

Nevezetességei

Források

További információk