Cink-klorid
| Cink-klorid | |
|---|---|
| IUPAC név | Cink-klorid |
| Más nevek | Cink(II)-klorid, cink-diklorid, cinkvaj |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7646-85-7] |
| RTECS szám | ZH1400000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | ZnCl2 |
| Moláris tömeg | 136,315 g/mol |
| Megjelenés | Fehér, kristályos, szilárd. |
| Sűrűség | 2,91 g·cm−3 (25 °C), szilárd [1] |
| Olvadáspont |
318 °C[1] |
| Forráspont |
732 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Nagyon jól oldódik: 4300 g·l−1[1] |
| Oldhatóság (más oldószerek) | jól oldódik alkoholban |
| Veszélyek | |
| MSDS | Külső MSDS |
| EU osztályozás | Maró (C) Veszélyes a környezetre (N)[2] |
| R mondatok | R22, R34, R50/53[2] |
| S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S60, S61[2] |
| LD50 | 350 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Cink-fluorid, Cink-bromid, Cink-jodid |
| Azonos anion | Réz(II)-klorid, kadmium-klorid, Higany(II)-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A cink-klorid (régi magyar nevén horganyhalvag) a cink klórral alkotott vegyülete, kloridja. Képlete ZnCl2. Fehér színű por, erősen higroszkópos. Levegőn hamar sűrű folyadékká, tömény oldattá alakul. Igen jól oldódik vízben, 100 g vízben 20 °C-on 367 g, 100 °C-on 614 g oldódik. Oldható alkoholban, glicerinben és éterben is. A vizes cink-klorid oldatnak maró, fémes íze van. Az oldat hidrolizál, emiatt erősen savas kémhatású. Többféle hidrátja létezik, ezek egy, másfél, kettő vagy három molekula kristályvizet tartalmaznak.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Ha a cink-klorid vizes oldatát hevítik, hidrogén-klorid gáz fejlődik, és bázisos cink-klorid (Zn2OCl2) marad vissza. Emiatt a cink-klorid oldata csak akkor párolható szárazra, ha feleslegben van jelen sósav. A kereskedelmi-cink klorid gyakran tartalmaz kis mennyiségű bázisos sót. Az ilyen cink-klorid oldata vízben oldáskor zavaros lesz, az oldat kevés sósav hozzáadásakor megtisztul. Ha oxigén jelenlétében hevítik, cink-oxid képződik belőle és klórgáz fejlődik. Magnéziummal összeolvasztva cinkké redukálódik.
Élettani hatása [szerkesztés]
Mérgező. Izgatja a bőrt és a nyálkahártyákat. Maró hatású. A tömény cink-klorid oldat fekélyeket okozhat a bőrön. A vegyület gőzei belélegezve károsíthatják a tüdőt és a légutakat.
Előállítása [szerkesztés]
Cink-oxid, vagy ritkábban cink-karbonát sósavban való feloldásával állítják elő.
Hogy elkerüljék a hidrolízist, a vegyület oldatát sósav jelenlétében párolják szárazra.
Felhasználása [szerkesztés]
A cink-klorid tömény oldatát maratószerként használják. Mivel erősen higroszkópos, emiatt vízkilépéssel járó szerves kémiai reakciók elősegítésére alkalmazzák. Felhasználják az oldatát fák tartósítására is, mert egyrészt baktérium- és gombaölő hatású, másrészt átalakítja a cellulózrostokat, összefüggő réteggel veszi körül őket, ezzel megvédi a fát a légköri hatásoktól. A fogorvosok vérzéscsillapításra használják.
Lágyforrasztásnál folyatószernek használják. Érdekes felhasználás, amikor a bádogosok, a cinklemezt sósavval kezelik forrasztás előtt, és a cink-klorid helyben alakul ki.
Forrás [szerkesztés]
Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret


