Cink-oxid
| Cink-oxid | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| Más nevek | Horganyfehér C.I. Pigment White 4 |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [1314-13-2] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | ZnO |
| Moláris tömeg | 81,4084 g/mol |
| Megjelenés | Fehér, szilárd |
| Sűrűség | 5,61 g·cm-3 (20 °C)[1] |
| Olvadáspont |
1975 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Gyakorlatilag oldhatatlan, 1,6 mg·l (29 °C)-1[1] |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−348,0 kJ/mol |
| Standard moláris entrópia S |
43,9 J·K−1.mol−1 |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Veszélyes a környezetre (N)[2] |
| NFPA 704 |
1
|
| R mondatok | R50/53[2] |
| S mondatok | S60, S61[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Cink-szulfid Cink-szelenid Cink-tellurid |
| Azonos anion | Kadmium-oxid Higany(II)-oxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A cink-oxid (képlete ZnO) a cink oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Fehér por, kis mértékben sárgás árnyalatú. Hevítés hatására sárga színű lesz, de ha lehűtik, visszanyeri a fehér színét. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de savakban és erős bázisokban feloldódik, tehát amfoter tulajdonságú. Oldódik nátrium-klorid vizes oldatában is. Nedvszívó hatású, a levegőn szén-dioxidot is elnyel.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Ha savakban oldódik, cinksókká alakul.
Amfoter vegyület, ugyanis erős bázisok is feloldják, velük szemben gyenge savként viselkedik. Ha bázisokkal reagál, vízben oldódó cinkátokká alakul.
Magasabb hőmérsékleten hidrogén, szén és szén-monoxid hatására cinkké redukálódik. Magasabb hőmérsékleten szintén redukálják az alkálifémek, a magnézium és az alumínium, a reakció heves.
Előfordulása a természetben [szerkesztés]
A természetben a vörös cinkérc vagy cinkit ásványként fordul elő. Ez hatszöges kristályokat alkot. Vörös színét az okozza, hogy mangánt tartalmaz.
Előállítása [szerkesztés]
Ha a cinket a levegőn elégetik, finom fehér porként cink-oxid keletkezik.
Előállítható cink-szulfátból is, úgy, hogy az oldatához nátrium-karbonátot adnak, és ezzel az oldatból cink-karbonát csapadékot választanak le. A csapadékot kimossák, majd izzítják, hogy cink-oxiddá alakuljon.
Felhasználása [szerkesztés]
A cink-oxidot olajfestékekben használják horganyfehér néven. Jó a fedőképessége. Felhasználják cinksók előállítására is. A cink-oxalát hevítésével előállított cink-oxidot katalizátorként alkalmazzák a szén-monoxidból és hidrogénből kiinduló metanolgyártásnál. Hintőporként használják a kozmetikában. Az orvosi gyakorlatban cinkkenőcsként és ragtapaszként alkalmazzák. A gumiiparban a legtöbb kaucsuk vulkanizálásakor aktivátorként, klórtartalmú kaucsukok vulkanizálásakor (pl. kloroprén-, klórbutilkaucsuk) vulkanizálószerként használják.
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások [szerkesztés]
- ^ a b c A cink-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 17. (JavaScript szükséges) (németül)
- ^ a b c A cink-oxid veszélyei (ESIS)
