Bélapataka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. március 11., 03:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (demo)
Bélapataka (Valaská Belá)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
PolgármesterMiloš Cúcik
Irányítószám972 28
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség1994 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság482 m
Terület64,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′ 16″, k. h. 18° 23′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 16″, k. h. 18° 23′ 49″
Bélapataka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélapataka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bélapataka (1898-ig Valaszka-Bella, szlovákul Valaská Belá) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban, Privigyétől 28 km-re északnyugatra.

Története

A falut a 14. században a vlach jog alapján alapították. 1324-ben "Belafelde" alakban említik először. Az Ujfalussy család birtoka, majd 1427-től a Bossányiaké, később a nyitrai püspökségé, a Rudnayaké és a Splényieké. A 16. században a kaszai váruradalom része. 1553-ban 2 adózó portája volt. 1715-ben 34 volt a háztartások száma. 1778-ban 100 gazda, 130 zsellér és egy nemesi család élt a településen. 1828-ban 432 háza és 3027 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel, seprűkészítéssel, kosárfonással, mezőgazdasági eszközök készítésével foglalkoztak. A 18. század végén a faluban malom, posztógyártó és 3 kovács működött. pálinkafőzdéjét 1869-ben építették.

Vályi András szerint "BELLA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Báró Splényi, és Rudnyai Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bajmótztól két mértföldnyire, határjában mind a’ két féle fája van, földgyének termékenysége középszerű, gyümöltse, ’s legelője elég, malma helyben, piatzozása Bányán, és Prividnyén; de mivel szőlö hegye nintsen, réttye második, földgye pedig a’ harmadik Osztályba számláltatott."[2]

Fényes Elek szerint "Béla (Valaszka), tót falu, Nyitra vgyében, Trencsén vgye szélén. Lakja, az irtásokat is ide számlálva, 3103 kath., 10 zsidó. Van kath. paroch. temploma, nagy erdeje, liszt- és fűrészmalma, sovány földe. F. u. b. Splényi, Rudnay sat. Ut. p. Privigye."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. A háború után sokan az 1931-ben alapított üveggyárban dolgoztak. A második világháború idején támogatták a környékbeli partizáncsoportokat. 1944. november 24-én határában nagy harc folyt a németek és a partizán egységek között. 1956-ban üveggyárat, 1951-ben textilgyárat építettek a községben.

Népessége

1910-ben 4007, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2427 lakosából 2404 szlovák volt.

2011-ben 2225 lakosából 2082 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1800-ban épült klasszicista stílusban, a korábbi 1572-ben épült reneszánsz templom helyén, 1945 után mellékhajóval bővítették. Késő gótikus Madonna-szobra a 16. századg elején készült.
  • Határában a turisták által kedvelt sícentrum és síterepek találhatók.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bélapataka&oldid=23666116”