Ugrás a tartalomhoz

Bálna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2021. május 12., 16:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát ElliotAldersonfsociety (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére)
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) és borja

A bálna nem rendszertani elnevezés. Szűkebb értelemben általában a szilásceteket hívják bálnának, tágabb értelemben azonban a delfinek kivételével a fogasceteket is bálnáknak nevezik nagy méretük alapján (a kardszárnyú delfin esetében használt „gyilkos bálna” kifejezés a köznyelv szóhasználata).

Elnevezései

A bálna szó a latin balena származéka. A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára).

A bálna másik régi elnevezése cet vagy cethal volt. A cethal ma már elavult szó, a cet név pedig szinte csak tudományos rendszertani elnevezésként használatos (a köznyelv pl. az ámbráscet szót használja gyakran). A szó a latin cetus („bálna”) szóból származik, amely a Bibliában, Jónás próféta történetében szerepel, és cethal néven fordították magyarra.[1]

A bálnák kicsinyét olykor bálnaborjúnak nevezik.

Anatómia és életmód

A bálnák nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2-30 méter, tömegük 30 és 180 ezer kilogramm között változhat. Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna.

Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröcskölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Nincs szőrzetük.

A bálnák vándorlása

A legtöbb bálna a nyarat a sarkvidékek hideg tengerein tölti, ezek a vizek ugyanis ilyenkor vannak tele a legfőbb táplálékukat jelentő apró, rák szerű élőlényekkel. A tél közeledtével aztán a bálnák elhagyják sarki élőhelyüket, s az Atlanti-óceán trópusi vizeire úsznak, hogy megszüljék borjaikat. A legtöbb faj óriási távolságot tesz meg, miközben gyakran megállnak pihenni és utódokat nemzeni. Vándorlás közben azonban nem táplálkoznak, így útközben akár testtömegük felét is elveszíthetik.

Etimológia

A bálna szó a latin ballaena és a görög φάλαινα szóból származik , ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal.

Névlista

Ember és bálna

Bálnahúsból készült japán étel

Az Egyesült Királyságban a Prerogativa Regis[2] a királyi előjogról szóló, valószínűleg II. Eduárd király korából származó törvény, mely a korábbi szokásjogot kodifikálta, kijelenti, hogy a királyé az összes tengerben vagy máshol elejtett bálna és tokféle (a bálnák, tokfélék, delfinek és barna delfinek „királyi halaknak” számítanak[3]) A hagyomány szerint a tengeren elfogott bálnák feje a királyé, míg a farka a királynőé, és a test a halászé; a megosztás állítólag onnan fakad, hogy a királynő ruhatárát ellássák halcsonttal; az ősi magyarázat azonban nem veszi figyelembe, hogy a halcsont a bálna másik felében van.[4][5]

A királyi előjog következtében az összes bálnát és tokfélét fel kell kínálni az uralkodónak és az ő engedélye nélkül nem lehet tőlük megszabadulni. Ez kényelmetlen lehet, különösen a partra vetett bálnák esetében, amelyek azonnali cselekvést igénylő közegészségügyi problémát jelenthetnek.[5]

Jegyzetek

  1. Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
  2. Prerogativa Regis. Of the King's Prerogative (temp. incert.) (1322) (c. 13). Statute Law Database. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
  3. 80 facts about The Queen > 71 to 80. The Queen's 80th birthday celebrations, 2006. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
  4. No More Whales' Tails For Her Majesty”, TIME, 1971. február 8. (Hozzáférés: 2008. június 28.) 
  5. a b Law Commission’s Statute Law Revision team: Legal Curiosities. Law Commission, 1998. 11. (Hozzáférés: 2008. június 28.)[halott link]

További információk