Szürke bálna
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelenkor | ||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
 A szürke bálna emberhez viszonyított mérete |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Eschrichtius robustus Lilljeborg, 1861 |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szürke bálna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke bálna témájú médiaállományokat. |
A szürke bálna (Eschrichtius robustus) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe, ezen belül a szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) családjába tartozó faj.
Az Eschrichtius nem egyetlen élő faja.
Tartalomjegyzék |
Neve [szerkesztés]
A tudományos nevét, Eschrichtius, Daniel Eschricht holland zoológus tiszteletére kapta.
Előfordulása [szerkesztés]
Az állat főként a Csendes-óceán északi, part menti vizeire korlátozódik. Két túlélő populációja van: az északnyugat-csendes-óceáni (ázsiai) 200 állatnál kevesebb egyedből áll. Így ez a populáció a kihalás szélén áll. Az északkelet-csendes-óceáni (észak-amerikai) populáció ugyanakkor 17 000 egyedre szaporodott, így nem fenyegetett. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1949 óta védettséget biztosít e bálnafaj részére.
Megjelenése [szerkesztés]
Az állat hossza 10-15 méter, a nőstény valamivel nagyobb a hímnél. A farokúszó 3-3,7 méter széles. Mellúszói körülbelül fél méter hosszúságúak. A kifejlett állat súlya legfeljebb 40 tonna, de általában, csak 15-33 tonna. Bőrszíne sötétszürke, de minden állatnál különböző; egyeseken a bőrfesték (pigment) hiánya, valamint a rájuk tapadó tengeri makkok miatt világos foltok észlelhetők. A tengeri makkok elsősorban a bálna fején, a szája körül és farkúszóján tapadnak meg; egyik fajuk kizárólag a szürke bálnán található meg. A szürke bálnának nincs hátúszója, ehelyett háta végénél sorban hét-tíz dudor helyezkedik el. A bálnának tulajdonképpen két orrlyuka van. A párafelhő akár négy méter magasra is törhet, a nyugodt tengeren még egy kilométerről is észre lehet venni. A kilövellő vízpára függőlegesen felfelé tódul és egybefüggő páraoszlopként jelenik meg. A szürke bálnának van a legkevesebb szilája. Az állkapocs mindkét oldalán 130 darab.
Életmódja [szerkesztés]
Minden évben legfeljebb 16 állatból álló csoportokban akár 10 000 kilométert vándorol. A szürke bálna a tengerfeneket túrva keresgéli az apró rákokat és halakat. Ez a bálnafaj, általában a sekély vizekben táplálkozik, nemigen merül 30-35 méteres mélység alá. Általában 15km/h-val úszik.
Szaporodása [szerkesztés]
A párzási időszak novembertől kora decemberig tart. A vemhesség 13,5 hónapig tart. Az ellés ideje január - március között van. A nőstény egy utódot hoz a világra. Születésekor a bálnaborjú 4-4,9 méter hosszú. Az elválasztás 6-8 hónap után következik be.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Origo.hu
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=14300030 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
