Grönlandi bálna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Grönlandi bálna
Bowheads42.jpg
A faj emberhez viszonyított mérete
A faj emberhez viszonyított mérete
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Sziláscetek (Mysticeti)
Család: Simabálnafélék (Balaenidae)
Nem: Simabálnák (Balaena)
Faj: B. mysticetus
Tudományos név
Balaena mysticetus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Cetacea range map Bowhead Whale.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Grönlandi bálna témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Grönlandi bálna témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Grönlandi bálna témájú kategóriát.

A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe és a simabálnafélék (Balaenidae) családjába tartozó faj.

A magyar név arra utal, hogy az állatok hasa (szemben a barázdás bálnákéval) sima, nem barázdált. Angol neve bowhead whale, amely valószínűleg az állat íj alakúan görbülő szájívére utal.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grönlandi bálna koponyája
és a mellső jobb úszójának a csontváza

A grönlandi bálna az északi félteke hideg tengereiben él, de élettere nem korlátozódik Grönland környékére.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grönlandi bálna átlagosan 15–18 méter hosszú. Egy átlagos példány súlyát 90 tonnára, a legnagyobbakét 110 tonnára becsülik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négy különálló, egymással nem keveredő populációjuk létezik. Az első csoport nyáron Kanada jeges-tengeri partvidékén tartózkodik, télre a Bering-szoroson át a Bering-tengerbe húzódik. A második csoport az Ohotszki-tengerben él. A harmadik csoport nyáron Kanada északkeleti szigetvilágát lakja, telelni a Labrador-tengerben vonul. A negyedik, kisebb létszámú csoport Grönland térségében és a Barents-tengerben él. A zajló, vagy a vékony jégmezőtől sem ijednek meg, az 1 méter vastag jeget is képesek áttörni.

Lassan úsznak, sebességük ritkán haladja meg az óránkénti 10 kilométert. Jellemző rájuk, hogy farkukkal, vagy az uszonyaikkal csapkodják a vizet. Szívesen kiugranak egész testükkel a vízből és hanyatt zuhannak vissza. Táplálkozás közben – egyszerre legfeljebb 30 percre – lemerülnek, és planktonikus élőlények mellett a fenéken élő bentonikus szervezeteket is fogyaszt. Az utóbbiakat nem a szürke bálnákhoz hasonló gödörásással gyűjti be, mégis megfigyeltek már a felszínen iszapcsíkot húzó grönlandi bálnát. A 60 méteres mélység körüli tengerfeneket kedvelik. A felszínen is táplálkoznak, lassú úszás közben, kitátott szájjal. Állkapcsát 60°-os szögig képes kitátani.

Az adott helyen található élelem-mennyiség függvényében egyedül, vagy csoportosan (1-14 példány) táplálkoznak. A csoportok lépcsős alakzatot képeznek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]