Déli csukabálna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Déli csukabálna
Rajz a fajról
Rajz a fajról
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Sziláscetek (Mysticeti)
Család: Barázdásbálna-félék (Balaenoptiidae)
Nem: Balaenoptera
Faj: B. bonaerensis
Tudományos név
Balaenoptera bonaerensis
(Burmeister, 1867)
Szinonimák
  • Balaenoptera huttoni Gray, 1874
Elterjedés
A déli csukabálna elterjedési területeA déli csukabálna elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Déli csukabálna témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli csukabálna témájú kategóriát.

A déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe és a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.

Az 1990-es évekig a tudomány úgy tudta, hogy csak egy csukabálnafaj létezik. A világ összes csukabálnáját a Balaenoptera acutorostrata tudományos néven ismerték. Aztán az 1990-es években elvégzett filogenetikus vizsgálat alapján kiderült, hogy valóban két csukabálnafaj létezik: az eddig is ismert csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) és az újonnan elkülönített déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis). A két faj elterjedési területe csak néhol, a déli félteken fedi egymást. A két csukabálnafaj nincs közelebbi rokonságban egymással, mint a többi barázdásbálna-félével. 2000-től a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) is külön fajként kezeli a déli csukabálnát.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A déli csukabálna az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánok déli részén élő barázdásbálnafaj.

E faj egyedszámát még senki sem mérte fel, de a feltételezések szerint több százezer állat is lehet. Habár keveset tanulmányozták e déli fajt, a tudósok észrevették, hogy még ismeretlen okokból a déli csukabálna állomány az 1978 - 1991 és 1991 - 2004 időszakokban 60 százalékkal csökkent. Emiatt egyes állományokat az IUCN Sebezhető fajnak, míg más állományokat Veszélyeztetett fajnak tart.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az állat valamivel nagyobb, mint a csukabálna. Testhossza 7,2 - 10,7 méter, súlya 5,8 - 9,1 tonna.[1] A nőstények általában egy méterrel hosszabbak, mint a hímek.[1] Az újszülőtt borjak 2,4 - 2,8 méter hosszúak.[1] A déli csukabálna háta sötét szürke, hasa fehér. Úszói sötétek, de szélük fehér.[1] A csukabálna és a déli csukabálna alakban és színezetben is különbözik egymástól.[1]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A déli csukabálna nyáron az Antarktisz környékén tartózkodik, ahol bőséges táplálékban részesül. A téli tartózkodási helyéről még nem tudunk sokat. Már megfigyeltek ilyen állatokat Peru vizeiben is. A bálna főleg krillel táplálkozik; az általa kedvelt fajok a következők: Euphausia superba, Euphausia crystallorophias, Euphausia frigida és Thysanoessa macrura. A déli csukabálna a vadonban, valószínűleg a kardszárnyú delfin (Orcinus orca) táplálékául szolgál. Habár az ember a nagyobb testű bálnafajokra vadászott, illetve időnként még vadászik, szigonya e kisebb fajt semm kerülte el.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Jarrett, Brett and Shirihai, Hadoram. Whales Dolphins and other Marine Mammals of the World, 62–68. o (2006). ISBN 0-691-12757-3 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]